Illúziónak tekinti, hogy a mai helyzetükben alkalmasak a kormányváltásra, és elemzi annak okait, hogy a lakosság – a növekvő elégedetlenség ellenére – miért nem helyezi bizalmát a baloldali pártokba. Szerinte az MSZP és a DK mai vezetőinek távozniuk kell, újaknak kell a helyükbe lépni, akiknek azt is vállalniuk kell, hogy miniszterelnök-jelöltjük ne a két párt soraiból kerüljön ki, hanem olyan „középen álló" személyiség legyen, aki bizalmat tud kelteni a civilek, a jobboldali konzervatív demokraták, a falu elnyomottai, a mai kormánnyal elégedetlenek körében.
S hogy miért foglalkozik a közvetlen politikai ajánlatokkal egy író? Erre Sándor Ivánnak az a válasza: mert a kiadók, a folyóiratok, a magyar kultúra sorsa összekapcsolódik a kormányváltás lehetőségével, hiszen olyan időt élünk, amikor a hatalom a művészet, a tudás, az oktatás elsorvasztására törekszik, a jövő lehetséges szakemberei pedig menekülnek az országból.
Sándor Iván 86 évesen is új regényen dolgozik: ezúttal a XVI. századba viszi el az olvasót, a „nagy fordulatok" korszakába. Azt az időszakot terhelte az egész Európát behálózó vallási küzdelem, a kontinens teljes lakossága mozgásban volt: menekülők áradata lepte el a világot a négy világtájról a négy világtáj felé.
Egyik nagy elődje, a Nyugat köréhez tartozó esszéista, Halász Gábor sorait vetíti a mára: „Bizonytalan és megosztott volt a lélek s a sors, míg el nem jött a új határozottságok ideje. Keményen és rendíthetetlenül néztek farkasszemet világnézetek és felekezetek. Vasba öltözött a világ, létalapja lett a harc." Halász ezeket a sorokat Huizinga A középkor alkonya című könyvéről írta a II. világháború kitörése előtti években, s fájdalmas látni, mennyire aktuálisak.
Az író azért vállalta örömmel a Gulliver-sorozatban való részvételt, mert a swifti alak évszázadokon át maradandó maradt. Gulliver – az ő olvasatában – az emberi természet örök mentalitását vizsgálja, mindazt, ami a sajátunk, az egyszerre nevetni-sírni valót. A kicsinyességeinket, megalkuvásainkat, közönyünket, hatalomvágyainkat. Ettől lehetnek megvilágítók a tapasztalatai a mai Magyarországon, ahol az uralom az egyeduralmi technikákat ismétli. A történelmi körülményeket szerencsésebbnek tartja – az elmúlt száz évben a kormányok „mozgásterét" meghatározták a náci és bolsevik diktátumok –, a mai kormányzatot vétkesnek látja abban, hogy minden külső diktatúra, hatalmi erő szorítása nélkül, önmaga érdekéből viszi lejtőre az országot, kivezeti nyugati világból, vissza a keleti despotizmus közelébe, amitől legjobbjai évszázadok óta óvták.
Sándor Iván
Az 1930-ban született József Attila-, Márai Sándor- és Kossuth-díjas írót a Rákosi-rendszerben politikai okokból börtönbe zárták. Kiszabadulása, 1953 óta ír, tucatnyi regény, dráma- és esszékötet fűződik a nevéhez. Legutolsó regényét A Vanderbilt-jacht hajóorvosa címmel 2014-ben jelentette meg a Kalligram Kiadó.
