Zöld jelzés csak a vasútnak
A görög hatóságok kedd hajnalban megkezdték annak a 8400 embernek az elszállítását, aki a balkáni menekültútvonal lezárásával a görög–macedón határ görög oldalán, az Idomeni melletti táborban rekedt.
Összepakoltam a holmimat. Ha nem alkalmaznak erőszakot, maradok még egy darabig, de ha kényszerítenek, elmegyek. Nem azért jöttem ide, hogy bárkivel is harcoljak. Épp ellenkezőleg. Azért menekültem el Szíriából, mert nem akartam harcolni – idézi a BBC az Idomeni melletti rögtönzött tábor egyik lakóját, egy szír férfit.
|
Költözködik egy menekült család Idomeniből. Nem tudni atrocitásokról
Yannis Kolesidis / Reuters |
A görög hatóságok kedden több száz rohamrendőrt vezényeltek a helyszínre, mert újabb erőszakos tüntetésektől, összecsapásoktól tartottak. Ám, bár az idomeni tábor kiürítése zárt körben, a segélyszervezetek és a sajtó kizárásával zajlik, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nem tud atrocitásokról. Igaz, a közleményükben megjegyzik, hogy a mozgásterük korlátozott, mindössze egy nyolcfős csapat tartózkodhat a sátortábor területén. – Aggodalomra ad okot, hogy a mostani művelet miatt olyan kulcsfontosságú szolgáltatások akadozhatnak, mint például az ételosztás – közölték kedd délután, hozzátéve, addig több mint ezer embert szállítottak el a helyszínről.
– A menekülteknek meg kell érteniük, hogy a határok zárva maradnak, és a körülmények az új táborokban sokkal jobbak lesznek – nyilatkozta a londoni The Guardiannek Giorgosz Kiricisz, a görög kormány migrációs ügyekért felelős szóvivője. Szavai szerint egy hét, legfeljebb tíz nap alatt szeretnék felszámolni a tábort. Amint ez sikerül, Kiricisz szerint helyreáll a Görögország és Macedónia közötti vonatközlekedés is. A tömeg ugyanis hetek óta blokád alatt tartja a két országot összekötő vasúti átkelőt. A fuvarozók szakszervezete szerint a kiesett szállítmányok miatti kár elérheti a hatmillió eurót.
Erdogan bekeményít
Törökország nem tesz további lépéseket a migránsválság kezeléséről az Európai Unióval kötött megállapodás végrehajtásáért, amíg az EU nem dönt a török állampolgárok schengeni vízummentességéről – mondta a török elnök. Recep Tayyip Erdogan az ENSZ védnöksége alatt Isztambulban megrendezett Humanitárius Világ-csúcstalálkozó záró sajtótájékoztatóján beszélt erről. Azt is közölte, hogy még mindig nem érkezett meg az egyezményben a szíriai menekültek törökországi ellátásához ígért több milliárd eurós uniós támogatás. (MTI)
Vétófenyegetéssel ment át a külügyminiszteri értekezleten a Schengen 2.0
A magyar külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter nyomására került be az EU hétfői, külügyminiszteri tanácskozásának zárónyilatkozatába Orbán Viktornak a migrációs válság kezelésére született tízpontos javaslata. Így a Schengen 2.0 nevű kezdeményezésről is tárgyalhatnak június végén az uniós állam- és kormányfők. Az EU menekültpolitikájának külpolitikai dimenziójáról Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke és Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője június 7-re készít közös előterjesztést a csúcsra. A dokumentum egyik forrása lesz a külügyi nyilatkozat. Nevük mellőzését kérő szakértők szerint egyáltalán nem biztos, hogy Orbán javaslatait is belefoglalják a vezetők elé kerülő dossziéba, de Szijjártó hétfői „sikere” után legalább van erre esély.
A külügyminiszterek azt rögzítették a közleményükben, hogy „továbbra is tanulmányozni fogják Magyarország javaslatait a Schengen 2.0-ról”. Tették ezt az után, hogy Szijjártó vétóval fenyegetőzött, ha négy módosító javaslatának bármelyikét kihagynák a szövegből. Így az tartalmazza a külső és a schengeni határok őrizetének, valamint az Irakkal folytatandó együttműködésnek a fontosságát is.
Az orbáni terv értelmében a menedékkérőket azonosító regisztrációs központokat EU-n kívüli országokban hoznák létre. Az EB és néhány tagállam ezt jogi okokból teljesíthetetlennek tartja, ezért a hétfői nyilatkozat úgy fogalmaz: a „származási és tranzitországokkal folytatott együttműködés magában foglalhatja a nemzetközi védelemre szoruló személyek azonosítását is”. (Halmai Katalin, Brüsszel)
