galéria megtekintése

Nem gügyögős gyereklemez a megzenésített Gőgös Gúnár Gedeon

1 komment


Csepelyi Adrienn

Megzenésítették az utóbbi ötven esztendő emblematikus olvasmányát, a Gőgös Gúnár Gedeont. Varga Katalin versei nem tűrik az együgyű muzsikát, éppen ezért mozgatták meg annyira unokája, Tarján Veronika fantáziáját. De mitől jó „alapanyag” egy vers, s miért válik egy könyv kultikussá?

A Gőgös Gúnár Gedeont 1962-ben adta ki a Móra, azóta negyvenkilencszer jelent meg, több mint egymillió példányban kelt el
A Gőgös Gúnár Gedeont 1962-ben adta ki a Móra, azóta negyvenkilencszer jelent meg, több mint egymillió példányban kelt el

A Gőgös Gúnár Gedeon (GGG) több generáció meghatározó olvasmány- és meseélménye. Rögtönzött közvélemény-kutatásunk tanulsága szerint sokan harminc-negyven év távlatából is fel tudják idézni a verssorait, sokan vérre menő vitákat folytattak azon, hogy vajon a korábbi kék vagy a jellegzetes, fűzöld ­borító-e az igazi. (A Mosó Masa-pártiakról majd talán egy másik cikkben esik szó.) Néhányan traumatikus iskolai élményekhez kötik a GGG-t, másoknak azonnal a címe ugrik be, ha az alliteráció fogalmát kell elmagyarázniuk. Egy biztos: az utóbbi ötven évben kevesen vannak, akik nem találkoztak a kiadvánnyal, mivel azok, akik kiskorukban szerették a könyvet, később saját gyermekeiknek is megveszik. Néhol a harmadik generáció olvassa rongyosra.

Tarján Veronika énekes, meseíró, Varga Katalin unokája. Kislányként ő is szerette a ­GGG-t, azt is tudta, hogy a nagymamája a szerző, azzal azonban csak később szembesült, mekkora a könyv jelentősége. „A legerősebb emlékeim egyike, hogy a grafikák felidézik a szöveget – magyarázza a drámapedagógus Tarján. – Elég volt ránéznem egy-egy rajzra, és kentem-vágtam a szöveget. Ez persze nem csoda: Lukáts Kató grafikus remekül tudott együtt dolgozni mamával, aki néha még elő is rajzolt neki, hogy érthetőbb legyen, miként képzeli az illusztrációt.”

 

Varga Katalin
Varga Katalin

Az unoka felnőtt fejjel, pedagógusszemmel is értékesnek tartja a művet. „Szép, letisztult, épp megfelelő a betűméret. Jó a versek ritmusa, zeneisége, ez a megzenésítésnél be is bizonyosodott. Az egyes magánhangzók kiemelése gördülékennyé, jól olvashatóvá teszi a szövegeket, ez pedig sikerélményt ad a legkisebb olvasóknak is.” A pedagógus szerint a másik kulcs Varga Katalin kedves, finom humora: a dölyfös kakast sziszegve osztobának nevező gyíkon például ma is fennhangon kacagnak a gyerekek.

Tarján Veronika régóta dédelgette a megzenésítés gondolatát, végül férjével, Mogyoró Kornél ütőhangszeres-zeneszerzővel és Fejér Simon Pállal közösen alkotta meg a Libabál című lemezt. A megzenésített versek mellett három dramatizált mese is a lemezre került – köztük Veronika kedvence, A lókötő róka. S a családi vonatkozásoknak még nincs vége. „Anyukám óvónő, mélyen belém ivódott, milyen ízesen, szépen mesélt nekünk annak idején. Amikor lemezre vettük a meséket, ráismertem az ő hangsúlyaira a saját mesélésemben.”

Az album hangzásvilágába a magyar és erdélyi népzene mellett balkáni és blueselemek vegyülnek. Nem szokványos, gügyögős gyereklemezről van szó: szakítani óhajtottak azzal a hagyománnyal, hogy a gyerekeknek lebutított zenét játszanak. Az együttes célja, hogy koncertjeik zenei minősége hozzájáruljon ahhoz, hogy később igényes művészeti alkotásokra nyitott, zeneértő, zeneszerető közönség váljon a hallgatóságukból. És lehetőleg a szülő se úgy vigye a gyerekét koncertre, mintha a kínzókamrába kellene önként bevonulnia.

Tarján Veronika
Tarján Veronika

„Tévesnek gondolom azt az elképzelést, hogy a gyerekdaloknak együgyűeknek kell lenniük. Persze feleljenek meg az életkori sajátosságoknak, de a lényeg az, ahogyan megformázzuk őket. Sajnos sok előadó hakniként tekint a gyermekkoncertekre, pedig a jövő zeneértőit egészen kicsi kortól kell a zenei igényességre nevelnünk.”

Felmérésünk során arra is kíváncsiak voltunk, a Gőgös Gúnár Gedeon mely meséjére, versére emlékeznek legtöbben felnőttkorban. Megoszló véleményekre számítottunk, ezzel szemben elsöprő többséggel nyert a Gyuri Kakas és a gyík – szinte kivétel nélkül mindenki ezt, a lemezen is hallható mesét említette kedvenceként. A második helyezett A kesztyű című mese.

Úgy tűnik, nem csak e sorok írója képzelte el lázas izgalommal, milyen lehet az élet egy erdei állatok által birtokba vett, elveszített kesztyűben. Akadt, aki úgy kapcsolódott be a beszélgetésbe, hogy semmire sem emlékezett a borítón kívül, Gyuri kakas említése azonban előhívta emlékeit. Kollégánk, Bőd Titanilla, a pozsonyi Új Szó sportrovatának vezetője pedig arról is tanúbizonyságot tett, hogy a gyermekkori olvasmányok néha a legkülönösebb helyzetekben nyernek új értelmet: „A Gyuri kakas és a gyík című mesét tizenévesként találtam nagyon viccesnek, mert Rimaszombatnak volt egy Kakas Gyuri nevű, egyébként igazán kiváló kapusa.”

Névjegy

Varga Katalin József Attila-díjas író, költő. Budapesten született 1928. március 16-án. Nevéhez gyermek- és ifjúsági könyvek fűződnek: a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa mosodája, az Én, te, ő vagy a Bonca-sorozat. Könyveit számos nyelvre lefordították, több regényéből film is született (Barátom, Bonca, Legyél te is Bonca, A zöld torony). A Szépirodalmi Könyvkiadó főszerkesztője (1975–1988), az Olcsó Könyvtár és a Kentaur könyvek szerkesztője volt. 2011. augusztus 4-én hunyt el.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.