A WikiLeaks-vezér erre válaszul elejtett egy fenyegető megjegyzést, hogy az új szivárogtatási akció elég bizonyítékkal fog szolgálni, hogy Clinton ellen vádat emeljenek és letartóztassák, amihez képest most sietve lehűtötte a kedélyeket. Cáfolta, hogy a szivárogtatási akcióval Clintonnak akarna ártani, és azt is, hogy a dokumentumok egyáltalán a november 8-i elnökválasztásról szólnának.
A magyar idő szerint hajnali négykor tartott 90 perces berlini sajtótájékoztató inkább tűnt nemzetközi PR-akciónak, semmint politikai jelentőségű eseménynek. Assange és a sajtótájékoztatót vezető újságíró, Sarah Harrison a részletekbe menően beszámolt az elmúlt tíz év szivárogtatásairól – Harrison szerint a WikiLeaksnek köszönhetően tört ki 2010-ben az arab tavasz első országában, Tunéziában a forradalom –, de újságírói kérdésre is csak meglepően keveset árultak el arról a tízmillió dokumentumról, amelyet most szivárogtatásra vár. Assange a maga részéről csak annyit mondott, hogy az Egyesült Államokról szóló irathalmaz „érdekfeszítő megvilágításba" fogja helyezni, hogyan működnek az amerikai hatalmi körök. Arra, hogy közel érzi-e magához a republikánus elnökjelöltet, Donald Trumpot, hosszú fejtegetésbe merült arról, hogy minden emberi lényt közel érez magához, mert így sajnálatot tud érezni irántuk, Trump és Clinton pedig egyértelműen olyasvalaki, akit ő sajnál. „Két olyan emberről beszélünk, akinek hatalmas kínszenvedést okoznak a saját ambícióik" – jegyezte meg pikírten, később az ötvenes évek kommunisták elleni mccarthysta hajtóvadászatához hasonlítva a WikiLeaks ellen Clinton által vezérelt amerikai fellépést. Az Egyesült Államok mellett – tette hozzá – a következő tíz hétben a világ három másik országának a kormányáról is le akarják rántani a leplet. Hogy melyekről, azt nem mondták meg.
Ezen túl Assange és Harrison pénzügyi és erkölcsi támogatásra kérte minden szimpatizánst az összesen tízmillió dokumentum kiszivárogtatáshoz és egy könyv megírásához. A WikiLeaksnek amúgy szüksége is van némi felhajtásra, a 750 ezer amerikai diplomáciai távirat kiszivárogtatása óta legalábbis Assange miatt sokan hátat fordítottak portálnak, amiért a WikiLeaks hajlandó nyers változatban nyilvánosságra hozni a rábízott dokumentumokat. Ezekben ugyanis minden az eredetinek megfelelően, betűhíven szerepel, a neveket sem tüntetik el. Assange ennek kapcsán egyszer állítólag megjegyezte, hogy ha egy afgán polgári személy a nyugati koalíciós erőket támogatja, akkor megérdemli a halált. Ez volt a pillanat, amikor a Guardian megszakította vele az együttműködést. És ami azt illeti, a brit lap számítása bevált. Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt munkatársa 2013-ban már nem a WikiLeakshez, hanem hét tekintélyes orgánumhoz – köztük a Guardianhez – fordult az amerikaiak világszerte végzett lehallgatási akcióinak a leleplezésekor.
Assange kényszerből videón jelentkezett be a berlini sajtótájékoztatóra. A civilben programozó és újságíró ausztrál 2012 óta Londonban, az Egyesült Királyság ecuadori nagykövetségén él. Azért menekült ide, mert Svédország a kiadatását követeli egy 2010-es nemi erőszak miatt, és talán némi joggal tart attól, hogy a kiadatása után játszi könnyedséggel bíróság előtt találná magát az Egyesült Államokban, ahol kémkedés gyanújával több vizsgálat is folyik ellen. Berlinben fel is tették neki a kérdést, hogy van. Azt mondta, sápadtan, de amúgy egészséges. Kitűnő alanya lehetne egy orvosi kísérletnek – vigyorodott el –, mert négy éve nem látta a napot.
