galéria megtekintése

Wass Albert népe már csak a mesékben él

5 komment


M. László Ferenc

Számos közkeletű legendát lebonthat az a kutatás, amelyet tavaly végeztek a határon túli magyarok körében. Igencsak büszkék a származásukra, ám nagyon kevesen érzik azt, hogy ezért hátrányban lennének. Kevésbé vallásosak, nem ápolják úgy a hagyományaikat, mint szüleik, és már nem jelent igazodási pontot számukra az anyaország. Viszont, ahogy az itthoni fiatalok, úgy a külhoniak egy jelentős része is gondolkodik a kivándorláson, ami jelentős demográfiai problémákat okoz majd a jövőben.

Továbbra is erős érzelmi szálak kötik az anyaországhoz a külhoni magyar fiatalokat, de ha a jövőjükről kell dönteniük, akkor kevesen számolnak a magyarországi lehetőségekkel – derült ki egy csütörtökön bemutatott nagyszabású kutatásból.

Már nem vonzó Magyarország

Az Akadémia Kisebbségkutató Intézete által tavaly év végén – 2700 határon túli magyar körében – végzett felmérés szerint a 15-29 éves korosztály közel 55 százaléka gondolkodik azon, hogy végleg elköltözzön szülőföldjéről. Ám többségük számára már nem vonzó az anyaország, inkább valamelyik nyugat-európai államot választanák.

 

A geneZYs nevet viselő – azaz a z és az y generációra fókuszáló – reprezentatív felmérés azt vizsgálta, hogy a négy szomszédos országban – Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában – élő közel 400 ezer fiatalnak milyen a jövőképe, mivel töltik szabadidejüket, hogyan viszonyulnak a többségi társadalmakhoz, milyen az önképük és a politikai beállítottságuk. Többek között az is kiderült, hogy a kisebbségi magyarok is pragmatikusabbak, és a hazaihoz képest rosszabb anyagi körülményeik ellenére sem panaszkodnak annyira, mint a magyarországiak.

Irány Nyugat!

Még azon erdélyi, felvidéki, vajdasági fiatalok többsége sem szeretne feltétlenül Magyarországra költözni, akik egyébként 2010 után életek a könnyítéssel, és felvették a magyar állampolgárságot. A kutatást irányító Papp Z. Attila ifjúságkutató a Népszabadságnak azt mondta, ha országokra kérdeztek rá, akkor továbbra is az anyaország áll az élen, ám ha összeadjuk a nyugati országokat megjelölök számát, akkor Magyarország már hátrébb csúszik a listán. Sokan szívesebben költöznének Németországba, Nagy-Britanniába vagy az Egyesült Államokba.

Forrás: GeneZYs-kutatás, MTA Kisebbségkutató Intézet - Mathias Corvinus Collegium
Forrás: GeneZYs-kutatás, MTA Kisebbségkutató Intézet - Mathias Corvinus Collegium

A felmérésből kiderül, hogy ebben nem érzelmi, inkább gyakorlatias szempontok játszanak szerepet. 74 százalékuk mondta azt, hogy „jobb megélhetés, nagyobb jövedelem" miatt költöznének el, alig 1,3 százalékuk válaszolta azt, hogy a hátrányos kisebbségi helyzetükből szeretnének kitörni. Mindez azt is mutatja, hogy a korábbi nemzedékekhez képest háttérbe szorultak a „sérelmi" szempontok: a 20. helyre került a „problémalistán” az anyanyelven való továbbtanulás lehetőségének hiánya, inkább a pénztelenségtől, munkanélkülisétől félnek, még az alkoholizmust, a drogfogyasztás terjedését is nagyobb gondnak tartják.

A kivándorláson gondolkodók száma valamivel nagyobb, mint a hazai átlag. Egy szerdán közölt – 21 európai országban végzett – kutatás szerint a hazai fiatalok 44 százalékának már megfordult a fejében, hogy külföldre költözzön, ők is főleg anyagi okok miatt mennének. Mindkét adat ijesztő, hiszen a teljes népességre vonatkozó magyarországi adat „csak” 35 százalék. Igaz, ha mélyebbre ásunk, árnyaltabb képet kapunk: a külhoni fiatalok 29 százalékában csak felmerült az elvándorlás ötlete, mindössze 11 százalékuknak vannak konkrét elképzelései.

Fotó: Radu Sigheti / Reuters

Tehát nem tudni, hogy tényleg fenyeget-e egy nagyobb elvándorlási hullám, vagy csak trendi lett a fiatalok körében költözésről beszélni. Ebben némi kapaszkodott adhat egy másik adat: a négy országban a magyar fiatalok 22-34 százalékának már él kint közeli hozzátartozója, és a szociológiai kutatások azt mutatják, hogy azok könnyebben költöznek, akiket nyugati rokonaik segítenek munkát vagy albérletet találni.

A kettős állampolgárság nem várt hatásai

A legnagyobb vesztességet a jövőben a vajdasági magyarság szenvedheti el: itt a 15–29 évesek 16 százaléka tervezgeti komolyan a költözést. Ugyanakkor a kárpátaljaiak körében találni a legtöbb olyan családot, amelynek egyik tagja már külföldön él. Egyébként körükben még mindig Magyarország a legvonzóbb: az elvándorolni akarók 75 százalékuk költözne ide. Ugyanakkor Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő korábban több írásában azt hangsúlyozta, sokan azért váltják ki a magyar útlevelet, mert így munkát tudnak vállalni a nyugat-európai országokban. Ráadásul az idősebb ukrajnai „kettős állampolgárok” stratégiája, hogy a magyar nyugdíjjogosultság megszerzése érdekében bejelentkeznek Magyarországon, de továbbra is Kárpátalján élnek.

Forrás: GeneZYs-kutatás, MTA Kisebbségkutató Intézet - Mathias Corvinus Collegium
Forrás: GeneZYs-kutatás, MTA Kisebbségkutató Intézet - Mathias Corvinus Collegium

Lényeges kérdés tehát, hogy a hazai statisztikákban is megmutatkozó, 2010 után felerősödött elvándorlás és a kettős állampolgárság megadása között van-e összefüggés. Ha a szomszédos országból beköltöző külföldi állampolgárok számát nézzük, akkor 2008 óta csökkenés látható, ám ezt tavaly a Népességtudományi Kutatóintézet tavaly „korrigálta” a már állampolgárságot szerzett külhoniak számával. Így már jelentős bevándorlást mutatnak az adatok. A geneZYs-ből is az olvasható ki, hogy az elköltözés 2010 után nőtt.

A külhoni fiatalok ugyanakkor érzelmileg erősen kötődnek Magyarországhoz: 80-90 százalékuk mondta azt, hogy a magyar nemzethez tartoznak, igaz, 50-60 százalékuk azt is jelezte, közösségük a többségi nemzet részét is képezi. A legtöbben azért igényelték a magyar állampolgárságot, mert úgy érzik, ezáltal megerősítik a magyar identitásukat, a magyarországi áttelepülés hetedrendű kérdés számukra, és viszonylag kevesen tervezik az anyaországi lakcím- vagy TAJ-kártya kiváltását.

Nem izgatja őket a politika

Ahogy az sem tartják igazán fontosnak, hogy részt vegyenek a magyarországi választásokon sem. Papp szerint sokan kihagyták a politikai nézetekre vonatkozó kérdést, akik válaszoltak, inkább jobboldalinak vallották magukat, míg a hazai fiatalok többsége egy 2012-es kutatásban a centrumban helyezte el magát.

Forrás: GeneZYs-kutatás, MTA Kisebbségkutató Intézet - Mathias Corvinus Collegium
Forrás: GeneZYs-kutatás, MTA Kisebbségkutató Intézet - Mathias Corvinus Collegium

A kutatás szerint a kárpátaljai magyarok vannak a legrosszabb anyagi helyzetben, a felvidékiek pedig relatíve jól szituáltak: az előbbiek havi 34 ezer forintból gazdálkodnak, az utóbbiak 117 ezerből. Ennek ellenére 62 százalékuk azt mondta, be tudják osztani a pénzüket, ezzel szemben a magyarországiak többsége panaszkodik az anyagi gondok miatt.

Visszaszoruló hagyományok

Minden másban „követik” az európai trendeket: egyre többen tanulnak tovább, ezért kitolódik a gyerekvállalás is. A megkérdezettek 85 százalékának még nincs gyereke, akinek van, még csak az elsőnél tart, 1,2 százalékuk nagycsaládos. Ugyan jelentős többségük valamelyik egyház tagja, a legtöbben csak a vallási ünnepek alkalmával, vagy havonta egyszer jár templomba.

Szabadidejüket zenehallgatással, a barátokkal töltik, közösségi oldalakon „lógnak”. Ritkábban olvasnak híreket, a táncházba járás pedig a 24. helyre szorult. Amikor arra kérdeztek rá, hogy mit tartanak a legfontosabbnak az életben, a szerelem és a család került az első helyre, a magyarság és a hagyományok tiszteletét nem tartják olyan fontosnak. Ezt a 17., illetve a 21. helyen jelölték meg a fontossági listán.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető