„A kormány elítéli az erőszakot, és a tüntető tömeget törvényes módon oszlatta el. Nem tűrjük el a kormány megbénítását célzó viselkedést" – olvasható egy, az elnöki iroda által kiadott közleményben.
A tüntetők a szolgáltatási piacok kölcsönös megnyitásáról szóló, Peking és Tajvan közötti egyezményt ellenzik, mert szerintük a szárazföldi Kínából Tajvanra betelepülő cégek ellehetetleníthetik majd a sziget kis- és középvállalkozóit, és rengeteg munkahelyet sodornak veszélybe. Az egyezményt már tavaly aláírta a két fél, de a ratifikáció még csak most folyik a tajvani parlamentben. Elfogadásáról a tervek szerint április 8-án szavaznak.
A megállapodás a banki szférától az egészségügyön át az online kereskedésig a szolgáltatási ágazat 64 területén nyitna lehetőségeket a szárazföldi kínai vállalkozók számára Tajvanon és 80 területen tajvaniak részére a Tajvani-szoros túlpartján.
A főleg diákokból álló aktivisták százai öt napon át tartó demonstrációjuk során először a parlamentet foglalták el, megbénítva ezzel a törvényhozás működését és becslések szerint mintegy 100 millió új tajvani dollár (742 millió forint) kárt okozva.
A legnagyobb ellenzéki erő, a hagyományosan függetlenségpárti Demokratikus Haladás Párt (DPP) korábban maga is kivette részét a mozgósításból, támogatásáról biztosította a diákokat, akik később elfoglaltak több kormányhivatalt is. A rendőrség most e hivatalokból távolította el őket.
Úgy tűnik, a tiltakozók két táborra szakadtak, az egyik csoport követeli, hogy Ma Jing-csiu elnök, a kormányzó Kuomintang párt első embere halassza el a ratifikációt, a másik, nagyobb csoport pedig tárgyalni akar a vezetőkkel az egyezményről. Az elnök visszautasítja, hogy elhalassza az egyezmény törvénybe iktatását, mert az szerinte ártana Tajvan gazdaságának és hitelességének.
Ma első sajtótájékoztatóján, amelyet azóta tartott, hogy a diákok akcióba léptek, vasárnap azt hangoztatta, hogy az egyezmény életbevágóan fontos Tajvan gazdasága számára. Azt mondta, felelősséggel állítja, hogy az a tajvani gazdaság jövőjét szolgálja.
A törvényhozás elfoglalását elítélte, törvénytelennek nevezte. Közölte, hogy teljes mértékben megérti a diákok aggodalmát „a nemzetet érintő ügyek" iránt, de kérve őket a demokrácia tiszteletben tartására, közölte, hogy nem folyamodhatnak törvénytelen eszközökhöz. Az elnök lemondta hétfői nyilvános szerepléseit, és kijelentette, hogy a tüntetés után kialakult helyzetet fogja megvitatni a kormányzati szereplőkkel.
A 2008 óta hatalmon lévő Kuomintang-kormányzat az elmúlt években egy sor gazdasági, kereskedelmi, turisztikai és egyéb együttműködésről szóló megállapodást kötött Pekinggel.
A kínai polgárháborút – a Kínai Népköztársaság 1949. októberi kikiáltását – követően, 1949 végén a Kuomintang-párti köztársasági kormány Tajvanra menekült. Jelenleg de facto független államként működik, de alig kéttucatnyi ország ismeri el a világon.
A Kínai Kommunista Párt (KKP) és a mindenkori pekingi vezetőség deklarált célja az ország békés újraegyesítése, de Ma Jing-csiu több alkalommal is azt nyilatkozata, a körülmények még nem értek meg a politikai tárgyalásokhoz, és minden jel szerint a tajvani közvélemény sem támogatná azt.
