galéria megtekintése

Orbán nem akármilyen huszárvágásra kényszerülhet Varsóban


Szlovákiában napról napra zajosabb a március elején esedékes parlamenti választás előtti kampány, ám a pozsonyi politológusok azért távolabbra is tekintenek. Júliustól Szlovákia veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, s ilyen szempontból is fontos, hogy a több sebből vérző közösség összefogásában milyen mértékben számíthat partnereire.

A szlovák külügyminiszter derűlátóan nyilatkozott lapunknak: „A V4-ek életképes közösség, döntéseiket konszenzussal hozzák. Egyre sikeresebben szereznek érvényt közös érdekeiknek. Az új lengyel kabinet már többször nyilvánosan elkötelezte magát a szabad és egyenrangú államok alkotta EU mellett, ezért nem látok semmi olyan okot, amely miatt ezek az elvek ne érvényesülnének továbbra is a visegrádiak között" – szögezte le Miroslav Lajcák.

Megkeresésünkre árnyaltabban értékelt Ravasz Ábel: „Az előző varsói kormány szoros szövetséget kötött Berlinnel, ez a tengely azonban repedezik, mert a Jog és Igazság (PiS) döntéshozói inkább Orbán Viktor ténykedésében látják a követendő példát" – vélekedett a Publicus Slovensko intézet vezető elemzője.

 

Milan Nic, a pozsonyi Közép-európai Politikai Intézet (CEPI) igazgatója a négy érintett ország politikai elitjének körében végzett felmérés alapján úgy látja, hogy elsősorban az energiabiztonság, a migráció, valamint az uniós határokhoz közeli ingatag politikai helyzet ügyében egységesek az álláspontok – noha az Oroszországhoz fűződő viszony tekintetében nem szűntek meg a különbségek. Sorsdöntőnek tartja a négyek kapcsolatának alakulását Németországgal, illetve Brüsszellel.

Szlovák MiG–29-es egy csehországi bemutatón
Szlovák MiG–29-es egy csehországi bemutatón

„Nyugat-Európában a V4-et egyre inkább olyan közösségként jellemzik, amely nem szolidáris, és még arányosan sem hajlandó viselni a migránsválság terhét. Ha továbbra sem közelednek az Euró­pa jövőjével kapcsolatos álláspontok, akkor Berlin nyilván igyekszik majd megkerülni, a peremre szorítani őket. Ez a törekvés hovatovább a számunkra ­stratégiai jelentőségű döntéseket is befolyásolhatja. Az ellentétek Oroszország malmára hajtják a vizet, ráadásul veszélyeztetik a negyedszázada megalakult visegrádi közösség geopolitikai célját: kivonni a térséget a biztonsági vákuumból, és szilárdan a Nyugat védőernyője alá vonni" – fejtette ki a neves publicista.

Ilyen szempontból is korszakos jelentőségű lehet a NATO júliusi csúcsértekezlete Varsóban – válaszolta érdeklődésünkre Grigorij Meszezsnyikov. A pozsonyi Közügyek Intézetének (IVO) igazgatója szerint a NATO szerepe térségünkben növekedni fog, mert a keleti határok védelmét nem csak a migránsok miatt kell megerősíteni. Nyilván napirendre kerül az újabb, a PiS vezetői által körvonalazott lengyel elképzelés is, amely alapján a Baltikumtól Romániáig „félholdszerű" oroszellenes védvonal épülhetne.

„Ennek a projektnek lennének befolyásos hívei Szlovákiában is, hiszen például Andrej Kiska államfő egyértelműen elítélte a Krím félsziget elfoglalását, a további orosz terjeszkedés megakadályozására pedig szorgalmazza a NATO jelenlétének erősítését. A Kreml politikája iránt jóval elnézőbb Robert Fico álláspontja pedig majd a márciusi választások nyomán alakul ki, attól függően, hogy egyedül alakíthat-e kormányt, vagy koalícióra kényszerül" – így a pozsonyi politológus. Meszezsnyikov szerint a magyar kormányfő nem akármilyen huszárvágásra kényszerülhet Varsóban, hiszen kabinetjét szoros szálak fűzik Moszkvához, viszont uniós pávatáncához képest egyelőre lojális a NATO elvárásaihoz. Orbán magatartása a formálódó Varsó–Budapest-tengely erősödését vagy éppenséggel a végét is jelentheti, ami a visegrádi országok viszonyát is nagyban befolyásolhatja.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető