galéria megtekintése

Lázár döntött: Vihetik a festményt a Batthyányak

16 komment


Csordás Lajos

Félig már leakasztották idősebb Pie­ter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című festményét a Szépművészeti faláról a Batthyány-örökösök, miután Lázár János úgy határozott, a kép visszaadható a családnak. De nem akarják elvinni a képet a Szépművészetiből, inkább felajánlják megvételre az államnak.

Lázár János kancelláriaminiszter a közelmúltban úgy döntött, a Brue­gel-kép kiadható a Batthyány-örökösöknek, mivel az állam nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni tulajdonjogát. A Batthyányaknak csak az igazolásokat kell megkeresniük, hogy a kép az övék volt, konkrétan Batthyány-Strattmann Lászlóé.­

Egy 2013-as törvénymódosítás tette lehetővé, hogy

az államnak kelljen minden kétséget kizáróan­ bizonyítania fennálló tulajdonjogát, ne az igénylőnek.

 

A visszakérőnek elég, ha bejelenti igényét és a korábban fennállt tulajdonjogát „megfelelő bizonyítékokkal valószínűsíti". A végső szót kezdetben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, majd egy tavalyi módosítás nyomán a kulturális örökség védelméért felelős miniszter mondja ki. Azaz jelen esetben Lázár János, aki korábban egy kormányzati tájékoztatón kijelentette: az egyik legfontosabb szándéka a restitúció során a Batthyányak Szépművészetiben lévő képének sorsát rendezni. Azaz visszaadni.
Ezt most meg is teheti. Annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő eddig háromszor állapította meg saját hatáskörben, hogy a tulajdonjog az államé.

A festő, idősebb Pieter Bruegel, a németalföldi művészet egyik legnagyobb alakja volt
A festő, idősebb Pieter Bruegel, a németalföldi művészet egyik legnagyobb alakja volt
Szépművészeti Múzeum

Mire alapozva határozott Lázár a visszaadás mellett? Patay Géza, a Batthyány családot képviselő ügyvéd szerint a dologban két független, nagy tekintélyű jogászprofesszor állásfoglalása döntött: mindketten azt állapították meg, hogy az állam nem birtokolta el a képet, azaz nem vette saját tulajdonába azalatt a majdnem egy évszázad alatt, amíg a múzeumban volt elhelyezve.

A festmény a Tanácsköztársaság idején, államosítás révén került a Szépművészetibe az egyik nyugat-magyarországi Batthyány-kastélyból, de 1919 novemberétől (más adat szerint 1922-től) már Batthyány-­Strattmann László letétjeként szerepelt. A leszármazottakat képviselő ügyvéd álláspontja szerint a mű ma is letétben van (mint mondja, korábban ki is volt írva a kép mellett, hogy a Batthyányak letétje). Ezzel ellentétben az MNV Zrt. azt az álláspontot képviselte, hogy a letét az ötvenes években megszűnt, a képet pedig az állam elbirtokolta.

Az említett szakvéleményekre alapozva Lázár János úgy határozott, ez jogilag nem állja meg a helyét, a Batthyányak vihetik a képet, ha akarják. A Miniszterelnökség felhívta azonban a figyelmünket, hogy a miniszter a tulajdonjogban nem dönthet, s a döntés nem is arra vonatkozott, hanem csak a kiadhatóságra. Patay Géza szerint nem vitás, hogy a kép a Batthyányaké, az MNV Zrt. nem tudott megfelelő bizonyítékokat felmutatni. Megjegyezzük: nem biztos, hogy egy bíróság is így látná, csakhogy sem a család, sem az állam nem kívánja bíróság elé vinni az ügyet.

A kép története

A családi hagyomány szerint a mohácsi csatában elesett II. Lajos felesége, Mária királyné, aki később Németalföld kormányzója lett, jóban volt Batthyány Boldizsárral, s meghívta magához. Ott ismerkedett meg Boldizsár úr idősebb Pieter Bruegellel és rendelte tőle a képet 1566-ban. A festményt évszázadokon át Németújváron, majd Csákánydoroszlón őrizték a Batthyányak. Innen került 1919-ben Budapestre, a Szépművészeti Múzeumba.

Az örökösök, Veronika Bat­thyány-Strattmann, aki a tavaly elhunyt ifjabb Batthyány-Strattmann László özvegye, valamint az elhunyt testvére, Batthyány Ádám megnyugvással fogadták Lázár János döntését, mondta kérdésünkre Patay Géza. A visszaadási procedúrához szükséges iratok összeállítása folyamatban van. Mint korábban is kinyilvánították, nem szeretnék külföldre vinni, sem otthon tartani a képet. A múzeumban kívánják hagyni, de nem letétben, hanem

felajánlják megvételre az államnak.

Készült értékbecslés is, ami azonban nem publikus. A Batthyányak megegyezés esetén további műkincseket is hazahoznának, tudtuk meg. A Bruegel-kép megvásárlója feltehetően a Magyar Nemzeti Bank lesz, s azután a bank letétjeként maradhat a kép kiállítva a Szépművészetiben.

A Miniszterelnökség szerint azóta, hogy Lázár János dönt a kiadhatóság kérdésében, öt műtárgy-restitúciós kérelem érkezett, 8869 leltári tételre vonatkozóan. Kérelmet a Batthyány család adott be (a Brue­gelre), a Nádasdy család (oklevelekre, okiratokra, bútorra, festményekre), a Garzuly család (festményre) és a Zsolnay család (porcelántárgyakra). Úgy tudjuk, a Schiffer család igénye is Lázár János asztalára kerül az egykori villájukból származó három pannó ügyében, melyek ma a Nemzeti Galériában láthatók. Három ügyben született már a Batthyányakéhoz hasonló „érdemi megállapító" döntés a kiadhatóságról, két esetben támogatólag, egy esetben elutasítólag. De nem árulták el, mely családok esetében.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.