galéria megtekintése

Visszaszorultak az iráni konzervatív körök

0 komment


Miklós Gábor

Beigazolódni látszanak a nyugati remények: a pénteki választás eredményeként Iránban megerősödnek a nyitás hívei. A keményvonalas konzervatívok visszaszorulása azonban legfeljebb hosszabb távon vezethet lényegi változásokhoz, ezért a helyzet egyelőre nem nyugtatja meg az iszlám köztársasággal szemben továbbra is gyanakvó Egyesült Államokat és Izraelt.

Még számolják a hatalmas országban a február 26-i választáson leadott szavazatokat, de a jelek szerint változás áll be az Iráni Iszlám Köztársaság politikai viszonyaiban. A reformer és a mérsékelt körök koalíciója megszorította, esetleg meg is előzhette a keményvonalas konzervatívokat. Ez feltehetően lökést ad a külvilággal újrainduló gazdasági kapcsolatoknak, és hosszabb távon enyhítheti a Nyugattal fennálló kölcsönös bizalmatlanságot.

Ez volt az első választás azóta, hogy Irán nemzetközi egyezményt írt alá atomprogramja ellenőrzéséről és vállalta: tartózkodik a nukleáris fegyverek fejlesztésétől. A megállapodás felszabadította a befagyasztott iráni bankbetéteket, megszüntetett több szankciót, és lehetővé tette, hogy az iszlám köztársaság kilépjen a kőolajpiacra. A megállapodást megelőzte Hasszán Rohani elnökké választása. A mérsékelt, reformista Rohani politikája az eddigi törvényhozásban (medzsliszben) komoly ellenállásba ütközött – a törvényhozást a keményvonalasok ellenőrizték. Hasonló volt a helyzet a most szintén újraválasztott 88 tagú Szakértők Tanácsában is.

Most először történt, hogy a 290 tagú parlamentet egy időben választották a Szakértők Tanácsával – az utóbbit nyolc évre. A reformisták és az Ali Akbar Rafszandzsani volt elnök vezette mérsékeltek itt is előretörtek. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a tanács feladata megválasztani az ország legfőbb vallási vezetőjét, aki gyakorlatilag egyeduralkodóként irányítja Iránt. Ali Khamenei, a jelenlegi legfőbb vezető 78 éves, és állítólag gyenge az egészsége. Az iráni helyzetre jellemző, hogy immár nem tabutéma az utódlás. Rafszandzsani felvetette, hogy Khamenei után ne egyszemélyi vezetőt, hanem a szerepét betöltő tanácsot válasszanak.

 
Nagy ország, nagy rakéta. Hasszán Rohani elnök, a rendszeralapító Ruhollah Khomeini ajatollah és a mai vezető Ali Khamenei ajatollah közös választási plakáton Teheránban
Raheb Homavandi / Reuters

A választás előtt már tudni lehetett, hogy az iszlám köztársaságot eddig uraló keményvonalasok meg akarják gyengíteni Rohani elnök pozícióit. Az általuk uralt Őrök Tanácsa ötezer, többségében progresszív képviselőjelölt indulását akadályozta meg. Köztük volt például Hasszán Khomeini, a rendszert alapító ajatollah unokája, akiről köztudott, hogy Rohani támogatója.
Iránban nem a parlament, hanem az elnök alakít kormányt. A törvényhozás csak akadályozhatja, illetve jóváhagyhatja annak összetételét. Ha a reformerek és a kormány támogatóinak szövetsége többségre jut, úgy Hasszán Rohaninak kevesebb nehézsége lesz a világra való nyitással. Ez azonban egyelőre nem rengeti meg a fő hatalmi viszonyokat. Az igazságügy főnöke, csakúgy, mint a fegyveres erők és a forradalmi gárda parancsnokai nem a parlamentnek, hanem a legfőbb vezetőnek felelnek. A konzervatív helyi klérusnak is jelentős a befolyása.

Jellemző a helyzetre, hogy vasárnap azt jelentették, legfeljebb öt nő jutott be a medzsliszbe. Iránban van a lakosság arányában a világon a legtöbb kivégzés. Nemrég egy beludzsisztáni (kelet-iráni) falu összes férfi lakóját kivégezték kábítószer-csempészés vádja miatt.

A külvilág az iráni politikát a Nyugattal való viszony vonatkozásában értékeli, miközben az országnak sürgős társadalmi reformokra is szüksége lenne. A választások megkönnyíthetik az elnök számára a kormányzást, de nem változtatnak majd Irán regionális politikáján. Az iszlám köztársaság teljes politikai spektruma egyetért abban, hogy az országnak feladata a síiták védelme, és ez konfrontációt jelent a szunnita hatalmakkal – főleg a szíriai polgárháborúban. Aligha változik Iránnak az Izraellel kapcsolatos ellenséges politikája, mint ahogyan az első izraeli kommentárok sem ünneplik lelkesen a választási eredményeket. A nagyobb nyitottság azonban csökkentheti a feszültségeket.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.