Európa bajnoka akar lenni, de nem hisznek neki
Az Európai Unió értékrendje kerülhet veszélybe, ha Lengyelországban megbomlik a hatalmi ágak egyensúlya, ha a közmédiából kormánypárti szócső lesz – hangzott el az Európai Parlament tegnapi strasbourgi vitájában. A lengyel kormányfő méltatlannak mondta, hogy országát tűzték napirendre, de hangoztatta Varsó európai elkötelezettségét.
Lengyelországról kell-e vitázni, vagy más államokról? Nem álszentség az, hogy eközben nem beszélnek a magyarországi állapotokról? Ilyen kérdések is felvetődtek az Európai Parlament (EP) tegnap délutáni Lengyelország-vitanapján. Beata Szydlo lengyel kormányfő békeküldöttként akart megjelenni a strasbourgi ülésteremben, illetve az európai intézményeknél. Ezért már délelőtt felkereste az EP elnökét, a német Martin Schulzot, beszélt a soros holland elnökség képviselőivel, a brüsszeli bizottság vezetőivel.
A vitában kiderült, hogy nem érte el célját Szydlónak az EP-képviselőkhöz intézett levele, amelyben a vitatott törvényeket magyarázta. Frans Timmermans, a bizottság holland alelnöke és a holland elnökséget képviselő Bert Koenders külügyminiszter azt hangoztatták: a két fő kérdés az, hogy az új lengyel kormány megsértette-e az EU értékrendjét az alkotmánybíróságra vonatkozó eljárásával és a közszolgálati média államosításával. Ahogy az Európai Néppárt helyettes frakcióvezetője, a spanyol Esteban Gonzalez Pons mondta: nem a varsói kormányt támadják, hanem az unió értékrendjéért aggódnak. Néppárti, szociáldemokrata, baloldali és zöld politikusok sorolták érveiket, miszerint az alkotmánybíróság korlátozásával akarják megakadályozni a kormánynak nem tetsző döntéseket.
|
Beata Szydlo ringbe száll Strasbourgban
Vincent Kessler / Reuters |
Válaszában Szydlo arra hivatkozott, hogy a testület tagjainak többségét még az előző kormánytöbbség választotta meg. Új alkotmánybírósági törvényt terveznek, s minősített kisebbsége lehetne az ellenzéknek. A friss rendelkezések értelmében a testület csak teljes létszámban szavazhat. Az európai szakértők azonban nyilván felvilágosították a képviselőket, hogy elég egyetlen kormányhű alkotmánybíró távolléte ahhoz, hogy ne lehessen kétségbe vonni bármely törvényjavaslat alkotmányosságát.
A médiaügyekben is siketek párbeszéde folyt. Szydlo többször is azt mondta, hogy éppen most fogják megvalósítani a kívánatos pártsemlegességet, a korábbi kormány alatt eltávolították a pártjával, a Jog és Igazságossággal (PiS) rokonszenvező újságírókat a közmédiából. Guy Verhofstadt, a liberális frakció belga vezetője kijelentette: parlamenti többségével a PiS meg akarja szüntetni a hatalmi egyensúlyok és ellenőrzések rendszerét. Szerinte a lengyel kormány az új törvényi megoldásokat azzal igazolná, hogy hasonlók más tagállamokban is működnek. Ám ezek ott nincsenek mind egyszerre – hívta fel a figyelmet a trükkre. (E hivatkozást kedvtelve alkalmazzák a magyar kormány részéről is. A vitában sokszor említették az EP-képviselők, hogy Magyarországon is hasonló problémákkal találkozni.)
A parlament nagy frakciói egyetértettek abban, hogy Lengyelországban az unió általános értékei kerültek veszélybe. Ezt Beata Szydlo vitatta. Országa európai elkötelezettségét hangoztatta, kijelentve: Lengyelország Európa bajnoka akar lenni. Visszautasította azt a baloldali állítást, hogy Lengyelországban újnacionalista politikát tapasztalnak. – A PiS nem nacionalista párt – hangoztatta. Nem vitatkozott a tekintélyuralmi tendenciákra figyelmeztető – többi között jobboldali – felszólalókkal. Pedig akadt olyan képviselő is, aki felvetette, hogy Lengyelország a Putyin-modell irányába torzulhat.
Szydlo viszont többször is visszatért ahhoz a tételéhez, hogy Lengyelországról nincs értelme vitatkozni, az tökéletes demokrácia, s országával és kormányával szemben kettős mércét alkalmaznak. Szydlo érvelését a PiS konzervatív frakciójának és a szélsőjobboldali, illetve euroszkeptikus pártok szónokai támogatták. Többször elhangzott a lengyel kormány intézkedéseit helyeslő szónoktól, hogy az EU-t meg kell semmisíteni.
