galéria megtekintése

Vasárnap is nyitva tartó rendelőkkel győznék meg a választókat

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 01. számában
jelent meg.

R. Hahn Veronika
Népszabadság

Az egészségügy lett a brit választási kampány legfontosabb témája. Cameron konzervatív kormányfő hétvégéken is nyitva tartó családi orvosi rendelőket ígér – Miliband munkáspárti vezér további fontmilliárdokat költene a betegellátásra.

A brit parlament hétfői felosztása előtt folytatott választási kampányban úgy tűnt, hogy a Konzervatív Párt távol tartja magát az egészségügy témájától. Az ingyenes ellátás hagyományosan a Munkáspárt erőssége.

Az 1948-ban hatalomra került Labour-kormány hozta létre a National Health Service (NHS) egészségbiztosítót, amely több mint egymillió alkalmazottjával mára a világ öt legnagyobb munkáltatójának egyike.

A közvélemény-kutatások azonban meggyőzték David Cameron kormányfőt, hogy a közegészségügynél semmi sem fontosabb a választóknak.

 

A jómódú családból származó Cameront előszeretettel vádolják azzal, hogy távol állnak tőle a „keményen dolgozó családok” problémái. Ám az NHS-szel kapcsolatban kevés brit politikus szerzett hasonlóan intenzív tapasztalatokat, mint a miniszterelnök, aki súlyos fogyatékokkal született, 2009-ben alig hatéves korában elhunyt kisfiával, Ivánnal szinte napi rendszerességgel fordult meg a kórházakban. Cameron mindig is a legőszintébb dicséret hangján szólt az NHS erényeiről.

A londoni parlament fotója a londoni St Thomas’ kórházban
A londoni parlament fotója a londoni St Thomas’ kórházban
Stefan Wermuth / Reuters

Bár a hivatalos választási programok csak a húsvéti ünnepek után látnak napvilágot, David Cameron már múlt szombaton hangzatos bejelentést tett az egészségüggyel kapcsolatban.

Tudomásul véve, hogy a „társadalom a hét minden napján, huszonnégy órában működik”, és ugyanez az állandóság vonatkozik a betegségekre is, újraválasztása esetén a toryk 2020-ig megvalósítanák a családi orvosi rendelők nyitva tartását esténként és a hétvégeken is. Ehhez az áttöréshez ötezer új körzeti orvost kell szerződtetni.

Ed Miliband, az ellenzék vezére igyekszik meggyőzni a választókat, hogy az Egyesült Királyság jobban járna, ha nem lenne kitéve további öt évre egy konzervatív kormányzásnak, amelynek megszorító intézkedései elkerülhetetlenül a közkiadások – köztük fő helyen az egészségügy – rovására mennek.

A Munkáspárt kötelező ígéretet tesz arra, hogy (többek közt a személyi jövedelemadó felső határának 45 százalékról 50 százalékra való visszaemelésével) évi extra 2,5 milliárd fontot tesz az egészségügybe. A megemelt költségvetésből húszezer új ápoló, nyolcezer családi orvos és ötezer házi gondozó állhatna munkába.

Három-négy lapáttal rá kell tenni a tünetekre

– Nem bízom a brit egészségügyben. Hiába ingyenes, nőgyógyászhoz, fogorvoshoz és bőrgyógyászhoz is Magyarországon járok. Otthon működik a megelőzés, itt csak tűzoltást látok – meséli a Népszabadságnak Faragó Judit. Közel hat éve él Nagy-Britanniában, de a kórházak felszereltségén kívül kevés pozitívumot –  „minden ajtónál ott a kézfertőtlenítő, tiszták a kórházak és nincsenek rozsdás ágyak" – sorol. A dunaújvárosi nő szerint hiába fejlettebbek kint a kórházak, ritkán jut tíz percnél több egy betegre a háziorvosnál.

– Mindig a paracetamol (fájdalomcsillapító) az első. Ha becsípődik a hátad vagy fáj a fogad, paracetamolt adnak. Mindenre ez a megoldás – mondja Faragó, aki fogyatékkal élő felnőttekkel foglalkozik. A London külvárosában lakó nő tapasztalatai szerint, „három-négy lapáttal” rá kell tenni a tünetekre, ha az ember azt akarja, hogy komolyan foglalkozzanak vele vagy akár egy vérvizsgálatra is elküldjék.

A szemészként dolgozó Simon Lilla mindkét oldalt ismeri, hiszen egy liverpooli klinikán dolgozik. Jelenleg szülési szabadságát tölti itthon, de szeretne visszatérni. A brit egészségügyet érintő anyagi gondok a debreceni szakember szerint a túlzott költekezésből is adódhatnak, ám ebből gyakran az orvosok profitálnak. – Ha valaki szabadságra vagy táppénzre megy, gyakran külsős helyettesítő orvost alkalmaznak, ami iszonyatosan drága. Magyarországon szinte sosem csinálják, mert rengeteg pénzt emészt fel. Ott az ügyeletet is nagyon jól megfizetik. Kőkemény pénzeket adnak minden munkaidőn kívül bent töltött óráért – meséli lapunknak a három éve közegészségügyben dolgozó Simon, aki szerint, ha több pénzre van is szükség, az nem olyasmiben jelentkezik, ami a betegnek hátrányt okozna.

Tapasztalatai szerint itthon előfordulhat, hogy egy nap negyven beteget néznek meg, ezzel szemben ő egy rendelés alatt tíz-tizenöt pácienssel foglalkozik. Idehaza olykor négy-öt orvosra egy ápoló jut, míg kint egy orvosnak egy-két ápoló segít. Azt azonban elismeri, hogy a balesetin nagy a pörgés, a nagyobb kórházakban a szervezetlenség miatt előfordul, hogy panaszkodnak az orvosok, de többségében elégedettek. 

Simon szerint kint betegnek lenni sem rossz. – Kisebb a várakozási idő – amire itthon három évet kell várni, ott három hónapot – ellátásban ugyanazt kapod, mint Magyarországon. A körülmények és a stílus azonban más, kint jobban érzi magát az ember betegként – véli a szakember, aki szerint árnyalja a képet, hogy az NHS-en belül gyakran nincs orvosválasztás. (Körösi Ivett)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.