 |
| Kai-Olaf Lang |
Az EU-t illetően Orbán és Kaczynski egyaránt a nemzetállamokra építő kurzust folytat, de a lengyelek nem akarnak akadályozni, blokkolni. Sokkal inkább érdekeltek abban, hogy – Oroszország, Ukrajna vagy az energiapolitika területén – együttműködjenek az EU meghatározó országaival, s befolyásolni tudják a folyamatokat – hangoztatta lapunknak nyilatkozva Lang. A PiS ugyanolyan keményvonalas a menekültpolitikában, mint a Fidesz, de a PiS elfogadni látszik a korábban kormányzó Polgári Platform által is hevesen bírált, de végül „lenyelt" menekültkvótát, a lengyel közvélemény jelentős része pedig Európa-barát.
Németországot Kaczynskiék bizalmatlanul szemlélik, Orbán sokkal nyitottabb a német politika, így az onnan háttérben érkező baráti kritikai észrevételek iránt. Kaczynskiék abból indulnak ki, hogy a lengyelek kevés hasznát látták a látványos javuláson átesett lengyel–német viszonynak. Ugyanakkor tartanak a német–francia hegemóniától, valamint a német–orosz különalkuktól. Konfliktusokban gazdag együttműködés elé nézünk Berlin és Varsó viszonyában – jósolta a berlini elemző.
Összefonódva és függő helyzetben
Vasárnap a varsói külügy bekérette a német nagykövetet berlini politikusok közelebbről nem pontosított „lengyelellenes kijelentései" miatt. A német és a lengyel gazdaság azonban szorosan összefonódott. A lengyel export közel 26 százaléka megy Németországba, az árucsere meghaladja a 87,3 milliárd eurót. Berlin partnerei között Lengyelország a 8. helyet foglalja el, megelőzve Svájcot vagy Oroszországot. A lengyelországi német befektetések elérik a 28 milliárd eurót. A magánérdekeltségű lengyel média kilencven százalékban szintén német tulajdonban van – ez is tövis a PiS szemében.
 |
| Thomas Nord |
Langhoz hasonlóan Thomas Nord is úgy gondolja, hogy Varsó külpolitikáját Közép-Európa felé fordítja. A Bundestag német–lengyel parlamenti csoportjának balpárti (Linke) elnöke lapunknak elmondta: a PiS politikusai már a választások előtt jelezték, hogy győzelmük esetén „leértékelik" a német–francia–lengyel együttműködést. Az iránytű Budapest és – a biztonságpolitika, Oroszország miatt – Bukarest felé fordul. A Baltikumtól Romániáig terjedő, a visegrádi négyeket is felölelő zónában gondolkodnak, mert a nyolc EU-tagállamnak plusz a lengyelek által preferált Nagy-Britanniának együtt már komoly súlya van.
A PiS továbbá igényli, hogy a Németországban élő és dolgozó lengyelek – akik száma szerény becslések szerint is 500-600 ezer – ugyanolyan jogokat kapjanak, mint a lengyelországi német kisebbség. A külpolitika ugyan fontos tényező, de Lang szerint a PiS sorsa a gazdaságpolitikán múlik. Lehet, hogy a lengyel kormánypárt követi a Fideszt a bankok és a külföldi érdekeltségű nagy kereskedelmi láncok megadóztatásában, de a választók azt fogják figyelni, hogy Kaczysnkiék mit tesznek a regionális egyenlőtlenségek felszámolása, a leszakadó vidék felzárkóztatása vagy éppen a pályakezdő fiatalok álláshoz juttatása érdekében.
Navracsics már másként látja
Sajátos helyzetben találta magát Navracsics Tibor uniós biztos, aki 2011-ben még a sokat bírált magyar médiatörvényt védelmezte Brüsszelben. Az EU most Lengyelországgal szemben alkalmazná a demokratikus jogállam magyarországi leépítése kapcsán 2014-ben hozott szabályokat, illetve vizsgálatot indítana arról, hogy a Jog és Igazságosság pártja orbáni mintára elfoglalta az Alkotmánybíróságot és új, egyoldalú médiatörvényt hozott. Az Index.hu szerint Navracsics uniós biztosként nem gördített akadályt a vizsgálat elé, jóllehet Orbán kijelentette, hogy nem támogat semmiféle szankciót Lengyelországgal szemben. (B. Z.)
Összefonódva és függő helyzetben
Vasárnap a varsói külügy bekérette a német nagykövetet berlini politikusok közelebbről nem pontosított „lengyelellenes kijelentései" miatt. A német és a lengyel gazdaság azonban szorosan összefonódott. A lengyel export közel 26 százaléka megy Németországba, az árucsere meghaladja a 87,3 milliárd eurót. Berlin partnerei között Lengyelország a 8. helyet foglalja el, megelőzve Svájcot vagy Oroszországot. A lengyelországi német befektetések elérik a 28 milliárd eurót. A magánérdekeltségű lengyel média kilencven százalékban szintén német tulajdonban van – ez is tövis a PiS szemében.
