galéria megtekintése

Várnak a gazdasági szankciókkal

Tizenkét névvel bővítették a Krím orosz bekebelezése miatt büntetett moszkvai politikusok és tisztviselők eddig huszonegy főt tartalmazó listáját az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján.

A pénteki döntés értelmében beutazási tilalommal és számlabefagyasztással sújtják például Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettest, Valentyina Matvijenkót, a parlamenti felsőház és Szergej Nariskint, az alsóház elnökét, két elnöki tanácsadót, Vlagyiszlav Szurkovot és Szergej Glazjevet, Valerij Kulikov altengernagyot, a fekete-tengeri flotta helyettes parancsnokát, valamint a Kreml szócsövének számító állami médiakonglomerátum, a Rosszija Szevodnya első emberét, Dmitrij Kiszeljovot is. Az EU állam- és kormányfői emellett felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen hatástanulmányt, a tagállamok bevonásával vizsgálja meg széles körű gazdasági szankciók lehetőségét és azok várható következményeit. Az EU vezetői abban is megegyeztek, hogy megfigyelői missziót küldenek Ukrajnába, ha Moszkva megakadályozza az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) küldöttségének létrehozását.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Jacenyukkal és Francois Hollande francia elnökkel a brüsszeli csúcson
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Jacenyukkal és Francois Hollande francia elnökkel a brüsszeli csúcson
Olivier Hoslet / Reuters

Az EU vezetői törölték a júniusi EU–orosz csúcstalálkozót is, és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke közölte: a tagállamok szintén lemondják a rendszeres kétoldalú találkozóikat, így például elmarad a német–orosz kormányközi csúcs is. Ezzel kapcsolatban kérdésünkre Orbán Viktor miniszterelnök a találkozó után közölte: ez nem érinti a paksi megállapodás kidolgozásának részleteit. – Ez lezárt ügy, nincs miről tárgyalni – fogalmazott a kormányfő, aki korábban azt mondta, Paks nem merült fel a találkozón az EU–orosz kapcsolatok kontextusában, és ezt más forrásunk is megerősítette.

 

A tagállamok megállapodtak, hogy a gazdasági szankciókat akkor léptetik életbe, ha Oroszország bármilyen további lépést tesz Ukrajna destabilizálására, azaz ha bevonul Ukrajna déli vagy keleti területeire. Elmaradt viszont a gazdasági szankciók kidolgozásáról szóló vita, brüsszeli forrásunk szerint főleg azért, mert a kérdést átpasszolták az Európai Bizottságnak. A tagállamok különböző mértékben és szempontokból függenek Oroszországtól, és kevesen vállalják a Moszkvával szembeni gazdasági büntetőintézkedések európai következményeit. Forrásunk emlékeztetett arra, hogy a gazdasági szankciók megvitatása megoszthatja az EU Oroszországgal kapcsolatos közös álláspontját, márpedig az állam- és kormányfők ezt szeretnék elkerülni. Az Ukrajnáról és Oroszországról szóló vita annyira érzékeny volt, hogy a vezetők tanácstermében tanácsadók, nagykövetek kizárásával, a mobilhálózat blokkolásával folytak a tárgyalások.

A kétnapos csúcson arról is egyetértés született, hogy az EU tagállamai az eredetileg tervezettnél korábban, várhatóan júniusig megkötik Moldovával és Grúziával a már letárgyalt társulási szerződést és a szabadkereskedelmi megállapodást.
Ukrajnával e szerződés politikai részét pénteken már alá is írták az uniós vezetők. Ez lett volna az a dokumentum, amit Viktor Janukovics volt elnöknek tavaly novemberben, Vilniusban kellett volna szentesítenie. Miután ezt nem tette meg, megkezdődtek a tüntetések Kijevben, amelyek végül a bukását okozták. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő az aláírás után elmondta: Oroszország kordában tartására az a legjobb módszer, ha gazdasági mozgásteret nyer az EU. – Oroszország eladja az olajat és gázt Európának, majd az euróból, dollárból és fontból tankokat és más hadi eszközöket vesz, amelyekkel szuverén országokat rohan le. Ez nem jó üzlet – fogalmazott Jacenyuk.

Orbán sajtótájékoztatóján többször kitért arra, hogy az EU feltételeket támaszt Ukrajnával szemben. Magyarország makulátlan kisebbségvédelmi politikát vár Kijevtől, és nem írta volna alá a társulási szerződést, ha Ukrajnában valóban törölték volna a nyelvtörvényt – mondta a magyar kormányfő. Azt is elárulta, hogy az európai vezetők között nem vívott ki osztatlan elismerést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) fellépése. Mint ismeretes, az IMF nagyobb hitellel segítené Ukrajnát, és ehhez csatlakozna az EU is. Orbán szerint az IMF technokrata feltételrendszerének beláthatatlan politikai következményei lehetnek, a demokratikus átalakulás előestéjén nem jó a háztartási energiaárak 50-70 százalékos emelése. Angela Merkel német kancellár pénteken elmondta: Ukrajnát gázzal is tudják segíteni északról, igaz, az is költségesebb, mint az orosz földgáz.

Merkel egyébként csütörtökön délután a csúcs kezdete előtt találkozott Orbán Viktorral. A körülbelül félórás megbeszélésről a kormányfő lapunk kérdésére elmondta, hogy ő kezdeményezte a találkozót, mert arra volt kíváncsi, hogyan érintik Németországot az európai gazdasági szankciókra adott válaszlépések. Azt is el akarta mondani, miként érintik ezek Magyarországot, illetve hogyan érdemes erőfeszítéseket tenni azért, hogy a gazdasági szankciókat és politikai válaszlépéseket egymástól elkülönítsék.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.