galéria megtekintése

Üzenet az arab világnak

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 10. számában
jelent meg.

Dési András
Népszabadság

Üzent az arab világnak a norvég Nobel-bizottság, amikor az idei Nobel-békedíjat a civil szervezetekből álló tunéziai kvartett kapta. A négyek megmutatták, hogyan lehet nemzeti konszenzust kialakítani. A tuniszi demokratikus modell sikere ellenére a 10,9 millió lakosú észak-afrikai országnak számos veszéllyel, így az iszlamista terrorizmussal kell szembenéznie.

„Megmentettük az országot.A kvartett nélkül Tunézia káoszba süllyedt volna. Problémák persze bőven maradtak, de az oslói döntés a remény üzenete a térség minden állama számára” – pénteken így kommentálta a megindultságát nehezen leplező Abdelrahman Hedhili, a Tunéziai Emberi Jogi Liga (LTDH) tagja, hogy négy tunéziai szervezet – köztük az LTDH – kapta a 2015-ös Nobel-békedíjat.

Akik demokratikus pályára állították Tunéziát. A kvartett vezetői 2013 szeptemberében Tuniszban, amikor bejelentették: az ellenzék kész tárgyalni a hatalmon lévő iszlamistákkal
Akik demokratikus pályára állították Tunéziát. A kvartett vezetői 2013 szeptemberében Tuniszban, amikor bejelentették: az ellenzék kész tárgyalni a hatalmon lévő iszlamistákkal
Anis Mili / Reuters

A tunéziai kvartettnek hívott kitüntettek közé tartozik még a Tunéziai Általános Munkaunió (UGTT) nevű szakszervezet, a munkáltatókat tömörítő UTICA, valamint a jogállamiságért és emberi jogokért is síkra szálló Nemzeti Ügyvédi Liga (ONAT). „Bátorításnak szánjuk a Nobel-békedíjat a tunéziaiak számára, akik a hatalmas nehézségek ellenére lefektették egy nemzeti testvériség alapjait” – mondta Oslóban Karin Cecilie „Kacie” Kullmann Five, a norvég Nobel-bizottság elnöke, amikor bejelentette a testület döntését.

 

A kollektív díj némi meglepetést keltett, sokan Angela Merkel német kancellárt és Ferenc pápát tartották a legesélyesebbnek. Hedhili szerint a Nobel-bizottság óriási szolgálatot tett az észak-afrikai országnak. Miközben elismerte a tunéziai nép erőfeszítéseit, csökkentette a visszarendeződés esélyeit. Számos reform várat még magára, de az üzenet egyértelmű: a civil szervezetek megkerülhetetlen szereplők Tunéziában, a politikával szemben ők jelentik az egyensúlyt, nyilatkozta az RFI-nek Hedhili.

Tunézia kapcsán elég a Bardo múzeum elleni márciusi terrortámadást vagy a júniusi szuszai tengerparti vérfürdőt emlegetni, az 1957 óta független egykori francia gyarmat mégis kivételt jelent az arab világban. A 10,9 millió lakosú ország bizonyította, hogy az elnyomás és az iszlám fundamentalizmus mellett lehetséges a harmadik út, a többpárti demokrácia. Sikerült kialakítani a nemzeti konszenzus kultúráját, amitől beláthatatlan messzeségre van például a katonai rezsim által irányított Egyiptom, az Abdelaziz Bouteflika elnök ötödik mandátumában élő Algéria, a klánháború dúlta Líbia.

Abban is kivételes Tunézia, hogy az itteni iszlamisták békésen átadták a hatalmat. Bármennyire is követendő mintának nevezik, az arab tavaszt elindítóját súlyos problémák gyötrik. A fő bevételt jelentő turizmust visszavetették a terrormerényletek. Óriási a munkanélküliség, a gazdaság stagnál. Becslések szerint nyolcezer tunéziai ment Szíriába, hogy az Iszlám Állam oldalán harcoljon.

A több mint két évtizeden át uralkodó Zine al-Abedin Ben Ali elnök 2011 januári bukása után viszonylag gyors volt a demokratikus átalakulás. A problémák 2013 elején robbantak: két neves politikust gyilkoltak meg, majd felgyújtották a mérsékelt iszlamista párt, az Ennahda központját. Ekkor lépett közbe a kvartett és tárgyalóasztalhoz ültette a pártokat. Ötvennapos alkudozás után technokrata kabinet alakult, amely lebonyolította a parlamenti és az államfőválasztásokat. A kvartett ismét demokratikus pályára állította Tunéziát.

Francois Hollande francia államfő pénteken arról beszélt, hogy a Nobel-békedíj felhívás az Európai Uniónak az arab ország még erőteljesebb támogatására. Tegyük hozzá: nem csak szép szavakban.

Belharcok politikus áldozatokkal

A norvég Nobel-bizottság több mint 110 éves történetében példátlan puccsal került az elnöki posztra Kacie Kullmann Five. A volt konzervatív parlamenti képviselőt párttársai juttatták pozícióba, miután tavasszal eltávolították a testületet 2009 óta irányító Thorbjorn Jaglandot. A volt Munkáspárti kormányfő és külügyminiszter ellen az első támadást a Nobel Intézet idén távozott igazgatója indította. Geir Lundestad könyvet is írt a Nobelbékedíj odaítélése körüli visszásságokról, így arról, hogy 2009-ben milyen körülmények ítélték oda az elismerést Barack Obama amerikai elnöknek. (Munkatársunktól)

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.