galéria megtekintése

Utolsó töltény a Coltban

2 komment


Dési András

Metszően éles a humora, egy poénért nem megy a szomszédba. – Vasárnaponként nem szoktam tévézni – válaszolta Horst Seehofer arra az újságírói kérdésre, hogy a bajor tartományi kormányfő, egyben a CSU elnöke mit szól az Angela Merkel kancellárral, a nagyobb keresztény testvérpárt, a CDU vezetőjével az ARD-n vetített interjúhoz.

Az Orbán Viktor magyar kormányfő meghívására ma Budapesten tárgyaló 66 éves Seehofer tavaly nyár óta folytat menekültügyben offenzívát Merkel ellen. Ennek részeként invitálta tavaly szeptemberben a Fidesz elnökét a CSU frakcióülésére, többen a kancellárral szembeni provokációnak tartották Orbán fellépését Banzban. A támadások most némileg tompultak, ami elsősorban a március 13-i hármas tartományi választással magyarázható.

A bajor politikus tisztában van vele: Merkelnek és a szociáldemokratákkal kötött nagykoalíciónak egyelőre nincs alternatívája. A baden-württembergi, Rajna–pfalzi és szász-anhalti erőpróbák előtt öngyilkosság lenne a CDU-t tovább gyengíteni. Különösen, hogy a keresztény pártoknak jobbról komoly kihívója lett a populista Alternative für Deutschland (AfD) képében. Ha a menekültügynek közvetlenül kitett bajor állam csődöt mond, akkor vége annak az alaptézisnek is, hogy jobboldalon a CDU/CSU az egyetlen legitim demokratikus erő.

A szerény körülmények közül származó Seehofer legnagyobb álma teljesült azzal, hogy 2008-ban a CSU elnökévé választották. A tartományi kormányfői posztot igazából nem akarta, de kitérni nem tudott. – Az utolsó töltény a CSU Coltjában – jellemezték akkor az ingolstadti teherautó-sofőr fiát, aki válságos időszakban ért karrierje csúcsára. A Bajorországot évtizedek óta egyedül irányító keresztényszociálisok elveszítették az abszolút többséget, kénytelenek voltak koalícióra lépni az FDP-vel. A Bonnban és Berlinben edződött Seehofer öt év alatt „felőrölte" a szabad demokratákat: minden hibát a nyakukba varrt, s a 2013-as tartományi választáson a CSU abszolút többséget szerzett.

 

Míg elődei közül Franz Josef Strauss és Edmund Stoiber is vágyott a kancellári posztra, a Helmut Kohl idején a szövetségi egészségügyi tárcáért, Merkel első kabinetjében pedig az agrárügyekért felelős Seehofernek igazából sosem voltak ilyen ambíciói. Viszont kiváló érzéke van ahhoz, hogy megérezze, mi aggasztja a választókat. S hiába gúnyolják ellenfelei Forgónak, tudja, mivel lehet megnyerni a bajor lelkeket. Így volt ez tavaly az autópályadíjjal is: egy bulldog szívósságával addig nyomta az ügyet, addig panaszolta fel, hogy az átmenő forgalom milyen károkat okoz Bajorországnak, míg Merkellel elfogadtatta a jelentős változást.

Bár a külpolitika szövetségi ügy Németországban, a német GDP közel 18 százalékát adó, 12,7 millió lakosú Bajorország mindig is szeretett saját diplomáciát vinni. Strauss ugyan a NATO és az USA híve volt, de üzleti okokból „barátkozott" a gulyáskommunista Kádár-rendszerrel és az egykori Szovjetunióval. ­Stoiber Duna menti szövetséget képzelt el a néppárti Wolfgang Schüssel által irányított Ausztriával és az Orbán Viktor vezette Magyarországgal. Seehofer ritka vendég Washingtonban, s pár hete elment Vlagyimir Putyinhoz. A gazdasági érdekekkel indokolt utat egyeztette Berlinnel, bár nemrég keményen ostorozta Frank-Walter Steinmeiert a külügyminiszter és pártja, az SPD túl oroszbarátnak mondott vonaláért.

Legendás humora egyben végzetes fegyver. Amikor pártbéli vetélytársai, a feltörekvő fiatalok azt hallják, hogy Seehofer velük viccelődik, tudják, az a bizonyos Colt rájuk szegeződik. S a forgótárban nem csak egy töltény van.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.