Maradt tehát némi esély arra, hogy valamilyen eredménnyel jár az a diplomáciai offenzíva, amelyet a múlt csütörtökön egy új béketerv elfogadtatása céljából indított Merkel és Hollande. Előbb Kijevben Porosenkóval, majd pénteken Moszkvában Putyinnal ismertették az elképzeléseiket, ám az éjszakába nyúló megbeszélésekről nem adtak hivatalos tájékoztatást, amit egyes elemzők a kudarc előjeleként értékeltek. Mások szerint viszont életben tartja a reményt az, hogy – immár az orosz és az ukrán elnök észrevételeit is figyelembe véve – tovább zajlik az alkufolyamat.
Hollande annyit árult el, hogy 50–70 kilométeres fegyvermentes övezetet hoznának létre a szemben állók között, és a lázadó ukrajnai régió széles körű autonómiát kapna. Laurent Fabius francia külügyminiszter elmondta: Kijev hajlandó különleges státuszt adni a szakadár térségnek, ám arról nem beszélt, hogy ez pontosan mit jelent, és milyen övezetre terjedne ki. Márpedig ez kulcsfontosságú. Hiszen Porosenko értésre adta: nem hajlandó hozzájárulni a tavaly szeptemberi minszki megállapodásban rögzített demarkációs vonal módosításához, vagyis a felkelők kezén hagyni az azóta általuk elfoglalt területeket, egyes vidékek autonómiájáról pedig országos népszavazásnak kell döntenie.
Münchenben, a világ számos vezetőjének részvételével a hét végén tartott biztonsági értekezleten Porosenko már állítása szerint az Ukrajnában elfogott orosz katonák útleveleit, személyi okmányait bemutatva hangoztatta: országának védelmi eszközökre van szüksége. A válságot addig nem lehet megoldani, nem kapnak politikai, gazdasági és katonai támogatást a szövetségeseiktől – figyelmeztetett. Joe Biden amerikai alelnök azt fejtegette, hogy Washington békés megoldást akar, de Kijevnek joga van az önvédelemre, míg – a nyugaton a kelet-ukrajnai lázadók segítésével vádolt – Moszkvának nincs joga ahhoz, amit tesz.
John Kerry amerikai külügyminiszter tagadta, hogy bármilyen nézeteltérés lenne az USA és Európa között. Szorosan együttműködnek és egyetértenek abban, hogy nincs katonai megoldás – mondta. Megjegyzése annak szólhatott, hogy a hétfőn Washingtonba utazó Merkel Münchenben ismét megerősítette a már ismert álláspontját: a fegyverszállítás nem oldaná meg az ukrajnai válságot. Azt is kifejtette, hogy – bár bizonytalan a mostani tárgyalások kimenetele – Európa Oroszországgal együtt, és nem ellene akar biztonsági rendszert kiépíteni, ám tetteivel Moszkva megsértette az európai együttélés elveit.
Vlagyimir Putyin erre is válaszolt, amikor közölte: Oroszország nem akar senkivel sem háborúzni, kész az együttműködésre, de elfogadhatatlan számára egy olyan világrend, amelyben egyetlen vezető diktál. Az orosz elnök szavaira Lavrov is ráerősített, mondván: az USA és szövetségesei rombolták szét az európai biztonsági rendszert. Azt is a Nyugat szemére vetette, hogy egy éve támogatta az akkori ukrán elnök, Viktor Janukovics elleni „államcsínyt", és nem akarja észrevenni azokat a nacionalistákat, akik moszkvai megítélés szerint etnikai tisztogatásra törekednek Kelet-Ukrajnában.
