Európai bíróság elé citálhatják Orbánékat, ha nem hagyják abba a menekültek alázását
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a menekültügyi szabályozás miatt. Két hónapunk van a válaszadásra.
Az Európai Bizottság ma felszólító levelet küldött Magyarországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított a közelmúltban elfogadott magyar menekültügyi jogszabályok ügyében. A bizottság úgy találta, hogy a magyar jogi szabályozás egyes pontjai nincsenek összhangban az uniós joggal (konkrétan a menekültügyi eljárásokról szóló 2013/32/EU átdolgozott irányelvvel és a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló 2010/64/EU irányelvvel).
|
Gyűjtőtábor Röszkénél: elbántak velük
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A bizottság már korábban is vizsgálta az idén júliusban és szeptemberben elfogadott jogszabály-módosításokat, és aggodalmát fejezte ki ez ügyben. A bizottság a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt gondosan értékelte a korábbi levelére adott magyar válaszokat, de nem tartotta kielégítőnek az abban foglaltakat.
Továbbra is aggályosnak tartják, hogy a menekültügyi eljárások során nem lehet fellebbezés keretében újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni, valamint Magyarország fellebbezés esetén nem függeszti fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat, és ezáltal valójában még a fellebbezési határidő lejárta vagy a fellebbezés elbírálása előtt az ország területének elhagyására kényszeríti a kérelmezőket. Ez ellentmond a menekültügyi eljárásokról szóló átdolgozott irányelvben foglaltaknak, amely közös eljárásokat határoz meg a nemzetközi védelem megadása és visszavonása terén, és egyértelműen előírja a menedékjog kérelmezésének módját. Hatálya a tagállamok teljes területén – beleértve azok határait, felségvizeit és tranzitzónáit – benyújtott összes nemzetközi védelem iránti kérelemre kiterjed.
|
Vegzálásból csillagos ötös
Lendvai Péter / MTI |
Másrészt a bizottság szerint aggodalomra ad okot, hogy az illegális határátlépéssel kapcsolatos gyorsított büntetőeljárásokra vonatkozó magyar törvény nem tartja tiszteletben a fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogot, miszerint a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottaknak vagy vádlottaknak meg kell kapniuk minden dokumentum írásbeli fordítását.
Ezenfelül aggályosnak ítélik, hogy a menedékjog iránti kérelmeket elutasító határozatok bírósági felülvizsgálata során nem kötelező a kérelmezők meghallgatása. A bírósági titkárok által hozott határozatok szintén az uniós eljárásjog ellenében születnek.
|
A drótakadályon könnyebb átjutni, mint a hatósági szívatást átvészelni
Balogh Zoltán / MTI |
Az említett aggodalmak következményeként a Bizottság ma kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és felszólító levelet küldött az országnak. A magyar hatóságoknak két hónapon kell választ adniuk.
Ezenfelül a bizottság további felvilágosítást fog kérni egyéb tisztázatlan kérdésekkel kapcsolatban.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy azt a bizottság nem tartja kielégítőnek, akkor következő lépéseként ún. indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, majd az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.
A Bizottság bosszúja?
Mivel a magyar kormány folyamatosan azzal érvel, hogy a kötelezettségszegési eljárásokkal az EU bosszút akar állni a sikeres rezsicsökkentés és menekültpolitika miatt, megkérdeztük Mina Andreevát, az Európai Bizottság vezető szóvivőjének helyettesét, mennyire jellemző a bosszúállás a testületre. “A Bizottság egyik feladata, hogy betartassa a közösségi jogszabályokat. Ha úgy ítéljük meg, hogy egy tagállam nem tartja tiszteletben a törvényeket, kötelezettségszegési eljárást kezdeményezünk” - hangzott a válasz. (H. K.)
