galéria megtekintése

Új templomra nincs pénz

Nulla lejt irányoz elő a román parlament által elfogadott 2016. évi állami költségvetés templomépítésre, illetve -javításra. Egyesek paradigmaváltást látnak, az óvatosabbak szerint legalábbis megérett az idő egy kiszámítható finanszírozási rendszer létrehozására.

A törvényhozási szavazást megelőző bő egy hét alatt a szakértői kormány kétszer is módosított az álláspontján. Előbb a román ortodox egyház fejével folytatott telefonbeszélgetés után a miniszterelnök biztosította Daniel pátriárkát, hogy a kabinet mégis finanszírozza a fontosabb beruházásokat, és „a lehetőségek függvényében" kész forrásokat elkülöníteni az épülőfélben lévő templomok költségeire.

Három nappal később visszatért eredeti álláspontjához: az adócsökkentéssel és béremelésekkel terhelt büdzséből a Dacian Ciolos vezette kabinet mégsem ad pénzt templomok építésére. Úgy véli, fontos lenne, hogy az ilyen kiadásokhoz az illető egyházközség tagjai, általában a hívő emberek és a helyi hatóságok járuljanak hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az állam így is folyósítja mintegy 18 ezer pap és laikus egyházi alkalmazott bérét.

A nyilatkozat kapcsán többen paradigmaváltásról beszéltek, különösen, hogy a parlament beállt a kormány mögé. Az előző években a költségvetés vitáján ezresével (!) születtek a templomoknak pénzt juttató módosító indítványok. Ezúttal ez elmaradt, ami azért is furcsa, mert jövőre önkormányzati és parlamenti választások is lesznek.

 

Remus Cernea független parlamenti képviselő szerint korai lenne arról beszélni, hogy megváltozott a politikusok viszonyulása az egyházakhoz. Emlékeztetett arra, hogy a pátriárkával folytatott telefonbeszélgetéstől a miniszterelnök „megilletődött, noha nem kellett volna". A bevallottan ateista törvényhozó szerint a jelenlegi „közpénzt politikai támogatásért" jellegű, önkényes rendszer helyett egy elvekre épülő finanszírozási szisztémát kell bevezetni. 2016 elejére ígérte törvénytervezetét, amely minden egyházat a hívei arányában részesítene állami támogatásban. A hívők maguk döntenék el, melyik egyháznak utalják adójuk egy bizonyos hányadát.

Daniel pátriárka. Hiába telefonált
Daniel pátriárka. Hiába telefonált
Bogdan Cristel / Reuters

A kiszámítható finanszírozási rendszer a romániai magyar egyházaknak is érdekében állna. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület (KRE) püspöke, Csűry­ István lapunknak megerősítette: a romániai reformátusok jóval arányszámukon alul részesülnek a költségvetésből. A Mediafax hírügynökség korábbi összesítése szerint 2014-ben a KRE és az Erdélyi Református Egyházkerület együttvéve mintegy 700 ezer lejt (49 millió forint) kapott.

Ez az egyházaknak juttatott teljes összeg kevesebb mint egy százaléka, miközben Csűry­ szerint a református hívek aránya 3,5 százalék körül mozog. A püspök hozzátette: az erdélyi magyar egyházak főleg az aránytalanságok miatt­ lennének érdekeltek a finanszírozási rendszer átalakításában.

– A folyamatos alkudozás az egyházaknak sem jó – véli Remus Cernea is. – Az elmúlt években gyakran láthattuk, hogy a politikusok, főleg választási évben és főleg az ortodox egyháznak, jelentős összegeket adtak, és papok is részt vettek a kampányban. Az egyházaknak is érdekük, hogy ne függjenek a „nagyvonalú" politikus uraktól – mondta.

Az utóbbi években az ortodox egyház bizalmi indexe jelentősen csökkent. Az első visszaesést – 84-ről 62 százalékra – két éve mérték, amikor hangos alkudozások folytak a büdzsé és a templomépítésre szánt kiutalások körül. A rendszerváltás után Romániában több ezer új, főleg ortodox templom épült.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.