galéria megtekintése

Farkas Ágnes: A kudarc után sem lehet mindent kidobni

2 komment


Bodnár Zalán

Játékosként olimpiai és vb-ezüstérmes, Európa-bajnok. Farkas Ágnes azonban már tíz éve visszavonult, és itthon, a tv előtt kellett átélnie, hogy a magyar női kézilabdacsapat lemarad a riói olimpiáról, miután a csalódást jelentő tizenegyedik helyen kötött ki a világbajnokságon. A Vas megyei szövetség elnöke nem sokkal a vb-döntő után adott interjút a Népszabadságnak.

Hogy tetszett a világbajnokság?
Klassz volt, remek meccseket láthattunk. Kis különbség volt a csapatok között, és ez sok izgalmas, kiélezett csatával járt.

És a magyar együttes teljesítménye?
Azt hittem, több keresnivalónk lesz a tornán. Véleményem szerint a magyar válogatott ott van a világ öt legjobb együttese között, de ezt nem sikerült bebizonyítani. A tizenegyedik hely óriási csalódás.

Mekkora jelentősége van annak, hogy a női kézilabda-válogatott nem lehet ott jövőre Rióban?
Mindig nehéz megemészteni, ha elúszik az olimpiai szereplés lehetősége. Az ötkarikás játékok jelentik a csúcsot, ráadásul az olim­piát csak négyévente rendezik meg, nem úgy, mint a vb-t vagy az Eb-t. A mostani kudarc azért is különösen fájdalmas, mert a világbajnokság előtt nem csupán a vezetőség táplált vérmes reményeket; a Fradi és a Győr játékát látva én is bíztam a négy közé kerülésben.

 
Farkas Ágnes (balra) nem a végén nevetett
Veres Viktor / Népszabadság

Pálinger Katalin csapatmenedzser azt mondta: a legjobban a sikeréhség hiányzott. Ön szerint is ez lehetett a baj?
Lehetetlennek tartom. Nem tudom elképzelni, hogy egy válogatott játékos számára a világbajnokság ne adjon ösztönzést. Nincs rálátásom, mi lehet a háttérben, de azt gyanítom: más oknak is kell lennie.

A sérülések döntően befolyásolták az eseményeket?
Minden kulcsjátékos ­elvesztése nehéz szituációt teremt. Sokszor halljuk, hogy bárki pótolható, de ez nem teljesen igaz, mert más játékoshoz más taktika kell. Ez még akkor is igaz, ha minden poszton volt megfelelő cserénk.

A vb után lemondó Németh András szövetségi kapitányt jól ismerheti, hiszen hosszú éveken át volt a játékosa az FTC-nél. Hogyan látja az ő tevékenységét a vb-n? Azért is kérdem, mert sokan mindenekelőtt őt hibáztatják.
Ez csapatjáték, és ahogyan a győzelem is mindenkié, úgy a vereség is. András szerintem mindent megtett, hogy tökéletesen felkészítse a társaságot; sajnos ennek most nem volt látszata.

Megosztja a közvéleményt a kapusok teljesítménye is.
Szerintem nem számokban és százalékokban kell mérni a kapusok szereplését. Sokkal fontosabb, hogy adott pillanatban egy védéssel meg tudják-e változtatni a mérkőzés menetét. Innen, a távolból nem éreztem úgy, hogy ez lett volna a leglyukasabb posztunk.

Egyetért-e azokkal, akik szerint a magyar kézilabda hanyatlásához vezet, hogy rengeteg a légiós a bajnokságban?
Nem feltétlenül. A Fradiban például alig van külföldi, mégis kiváló a csapat. Mivel a nézők jobban tudnak azonosulni a hazai játékosokkal, jobb lenne, ha csak magyarok szerepelnének a bajnokságban, de ez lehetetlen: már a kézilabda is globalizált sportág. A vb-ezüstérmes holland csapat tagjai is szinte mind külföldön játszanak.

Milyen út vezethet vissza a nagy ­sikerekhez?
Nagyon le lehet rombolni a sportág jövőjét, ha a kudarccal zárult ­világverseny után mindent kidobunk, ami korábban volt. A legfontosabb az utánpótlás-nevelés folyamatossága. Vas megyében magam is arra törekszem, hogy minél több fiatallal szerettessem meg ezt a játékot. Elvégre csak ott lehetséges a tömegesítés, ahol népszerű a kézilabda.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.