galéria megtekintése

Selyemútra csábít Jackie Chan hazája

Bár Peking kölcsönösen előnyös együttműködésről beszél, elsősorban Kína érdekeit látszik szolgálni az a kezdeményezés, amellyel a Selyemút hagyományát felújítva adnának lendületet az Európa és Ázsia közötti gazdasági együttműködésnek. A merész tervről szerdán tartották az első nemzetközi üzleti csúcstalálkozót.

A zártláncú tévécsatornán még a kungfukomédiák hongkongi születésű sztárja, Jackie Chan is segített az alkalomhoz illő hangulatot teremteni. "Ha üzlettel akarsz foglalkozni, gyere Hongkongba!" – hirdette egy reklámfilmben több más helyi hírességgel együtt a Kínához tartozó különleges igazgatású terület egyik konferenciaközpontjában, szerdán, néhány perccel az előtt, hogy kezdetét vette az Övezet és út csúcstalálkozó. Az elnevezés arra a kezdeményezésre utal, amelyet 2013 őszén hirdetett meg Hszi Csin-ping kínai elnök. A javaslat lényege, hogy a Selyemút kétezer éves hagyományát felújítva és bővítve hozzanak létre Ázsiát Európával és Afrikával összekötő szárazföldi gazdasági együttműködési övezetet és azt kiegészítő tengeri összeköttetést. Tavaly tavasszal részletes koncepciót is kidolgoztak, most pedig Hongkongban a résztvevő államok egy részének mintegy kétezer kormányzati képviselője és üzletembere tárgyalt a megvalósítás lehetőségeiről.

A legmagasabb rangú vendég a kínai parlament elnöke, Csang Tö-csiang volt. Elsősorban neki szólt a rendezvényt kísérő különleges biztonsági készültség: hatezer rendőrt mozgósítottak, és szinte légmentesen lezárták a konferencia helyszínének környékét. – Kína a kezdeményező, de ez nem egyszemélyes műsor, mindenki számára előnyös együttműködést kínálnak – bizonygatta megnyitóbeszédében a programról a pekingi politikai csúcsvezetés képviselője, akinek hongkongi látogatását utcai tiltakozások kísérték. 

Szavai minden bizonnyal azokra az értékelésekre utaltak, amelyek szerint az új javaslat valójában Kína nemzetközi befolyásának erősítését és lassuló gazdaságának élénkítését szolgálja. – A valódi cél a politikai koordináció, a különböző gazdaságok összekapcsolhatósága, a kereskedelem és a befektetések megkönnyítése, a pénzügyi integráció, valamint a kulturális kapcsolatok ösztönzése – magyarázta külföldi újságíróknak Thomas Chan, a Hongkongi Műszaki Egyetem Kínai Üzleti Központjának vezetője is. Márpedig a tét nagy: a tervezett útvonalak mellett fekvő 65 ország a világ népességének több mint felét, kereskedelmi forgalmának és GDP-jének mintegy harmadát adja.

 

Kína nem is bíz semmit a véletlenre: a kereskedelmet felgyorsító beruházásokra, mindenekelőtt korszerű közlekedési hálózat kiépítésére kész komoly anyagi áldozatokra. Bár a tanácskozás nyilvános részén erről nem volt szó, korábbi bejelentések szerint a program keretében Kína közel ezermilliárd dollárt kíván befektetni. Egy negyvenmilliárdos alappal indítottak, aztán 57 résztvevő országgal és százmilliárdos alaptőkével létrejött az Ázsiai Infrastrukturális Fejlesztési Bank (AIIB), amelynek több mint negyedét Peking ellenőrzi, a Kínai Fejlesztési Bank pedig összesen 890 milliárd dolláros befektetést irányzott elő 900 különböző projektre.

Tommy Lui
Tommy Lui

Az új Selyemút-programhoz kapcsolódó első gazdasági akciósorozat Pakisztánhoz kötődik: az ottani infrastruktúra fejlesztésére hat év alatt csaknem 46 milliárd dollárt készül költeni Kína – mondta Chan professzor. A tervezett – a tengeren Afrikát, sőt Latin-Amerikát célzó irányokkal is kiegészülő – hat útvonal közül ez az egyetlen, amely egy országra koncentrál. Persze nem véletlenül. Mint Tommy Lui, az egyik legnagyobb hongkongi holding, a csaknem 47 ezer embert foglalkoztató Fung csoport egyik cégének dél-kínai igazgatója elmondta, az energia- és nyersanyagéhes kínai gazdaság így gyorsabban juthat hozzá a közel-keleti olajhoz, amely két nap alatt behajózható egy pakisztáni kikötőbe, onnan pedig szárazföldön szállíthatják tovább. De beszámolójából az is kitűnt, hogy Oroszország (miközben fontos politikai és stratégiai partnere Kínának) Mongóliával és a közép-ázsiai szovjet utódállamokkal együtt a területén rejlő ásványkincsei miatt is fontos, míg Bangladest és Mianmart a kínainál is olcsóbb munkaerő teszi vonzóvá, csakúgy, mint a Pekingben Indokínai-félsziget néven emlegetett Délkelet-Ázsiát, ahova Tommy Lui szavai szerint már áttelepült több kínai gyár.

Thomas Chan
Thomas Chan

Európa, annak is elsősorban a nyugati része felvevőpiacként és exportőrként is fontos Kínának, míg Kelet-Európának a jelek szerint főként a tranzitállomás szerepét szánják. – Peking odafigyel erre a térségre – válaszolta a Népszabadság kérdésére Chan professzor, és példaként azt hozta fel, hogy nagyrészt kínai hitelből újítják föl a Görögország és Törökország felé meghosszabbítható Budapest-Belgrád vasútvonalat. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy „hosszú távon – a régió demográfiai visszaesése miatt – a fókusz nem igazán Kelet-Európára irányul majd".

Pedig Peking kész merészen kockázatokat is vállalni, igaz, inkább akkor, ha potenciálisan az elsők között léphet be egy piacra. Mint például Afganisztánban, ahol Kína a legnagyobb befektető. Profitot csak távlatokban vár, addig is igyekszik elősegíteni a béketárgyalásokat a tálibok és a kormány között – magyarázta Thomas Chan, aki a diplomáciai érőfeszítések fontosságát hangsúlyozta akkor is, amikor lapunk arról kérdezte, nem gátolja-e a tervezett együttműködést az, hogy az „új Selyemút" útvonalai több valós és lehetséges konfliktuszónát érintenek.

Zseblámpákkal nyitották meg az Övezet és út csúcstalálkozót
Zseblámpákkal nyitották meg az Övezet és út csúcstalálkozót
Bobby Yip / Reuters

Akad vélemény, amely szerint éppen a gazdaság erősítésével lehet az ilyen régiókban gyengíteni a terrorizmus bázisát. Hasonló állásponton van Chan professzor is: „a kezdeményezés a békére épül, hiszen ahol nincs béke, ott nincs kereskedelem és nincs fejlődés sem" – hangoztatta.

Hongkongi „legek"

Még a pekingi vezetés is kulcsszerepet szán Hongkongnak az új Selyemút-program megvalósításában. Rendívül gazdag üzleti tapasztalatokat gyűjtött össze ugyanis a mindössze 1100 négyzetkilométeres, ám több mint hétmillió lakosú különleges igazgatási terület, amelyen „az egy ország – két rendszer" elve működik, amióta 1997-ben a brit fennhatóság megszűnésével ismét Kína részévé vált. Lakói sorra idézik a „legeket", amikor az előnyeiről beszélnek: egyszerre nemzetközi pénzügyi és logisztikai központ, a Föld országainak gazdasági szabadságát vizsgáló indexben 22 éve folyamatosan az első helyen áll, és a világ lakosságának fele legfeljebb ötórás repülőúttal elérhető a területéről. A legforgalmasabb hajózási útvonal mentén fekvő Hongkongban több mint nyolcezer külföldi cég működtet képviseletet, repülőterének tehertermináljában pedig minden más légikikötőnél több rakomány fordul meg. (P. Cs.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.