Hatósági akciónak most nincs jele az elfoglalt rendőrségi székháznál, de a barikádokat most állig felfegyverzett alakok védik, a helyiek pedig élőláncot vontak az épülete köré. Pattanásig feszült a hangulat. Egy szabadúszó brit újságíró, David Patrikarakos szerint a helyi oroszok konfliktusra készülnek. A barikádokat sokhelyütt felgyújtották. Avakov az élőlánc miatt azzal vádolta meg az oroszpárti milíciát, hogy emberi pajzs mögé bújik.
|
Oroszbarát felkelő vár a harcra
Gleb Garanich / Reuters |
Az orosz állami televízió, a Rosszija 1 arról eközben arról adott hírt, hogy a szlovjanszki akciót az ukránok azután indították el, hogy konzultáltak a CIA éppen Kijevben tárgyaló igazgatójával, John Brennannel.
Szombat reggel a milícia két busszal érkezett a belügyminisztérium és az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyi épületéhez. Terepszínű egyenruhát és maszkot viselő alakok száltak ki belőlük, akik tüzet nyitottak az épületre, amelybe végül az ablakokon keresztül hatoltak be. A támadásban három rendőr sérült meg. A milícia a donecki köztársasági erőként mutatkozott be. Képviselői azt mondták, hogy csak az épületben lévő fegyverek érdeklik őket. Túszaik nincsenek. Az épületben rendőröket és a tisztségviselőket elengedték.
Az Avakov szerint „antiterrorista" vasárnapi belügyi akciót az SZBU irányítja, de minden ukrán biztonsági alakulat részt vesz benne. A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a szlovjanszki épületfoglalásra „nagyon kemény" lesz a válasz, de ez nem volt akadálya annak, hogy vasárnap a donecki régió több másik városában, Mariupolban, Dobropilljában, Kramatorszkban és Harlivkában is kormányzati épületeket foglaljanak el oroszpárti milicisták. Az ukrán zászlókat mindenhol letépték és oroszokat tűztek ki a helyükre. A kramatorszki rendőrségi székház még szombaton került orosz kézre. Szlovjanszkkal ellentétben itt nyugalom van. Az ukrán sajtó csak egyvalamire kapta fel a fejét, megpedig arra, hogy az orosz milícia egyik tagja a „porebrik” szóval utalt a járdára. Ezt a szót az Ukrajnában élő oroszok ritkán használják – a szentpéterváriak viszont annál inkább.
Egy vasárnap a YouTube-ra is feltett videó tanúsága szerint az Artemivszkből Szlovjanszkba vezető úton egy oroszpárti tömeg megállította az ukrán hadsereg egyik konvoját, azt állítva, az ukrán katonák nem mehetnek tovább anélkül, hogy papírokkal igazolnák magukat. Ehhez felhatalmazásnak elég volt, amit az egyik orosz mondott, hogy ő az afganisztáni szovjet háború veteránja. Némi vita után az ukránok átadták a náluk lévő fegyvereket.
Vasárnap a kora esti órákban megszólalt Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök is. Ő a parlamentből sugárzott televíziós beszdéében azt mondta, a belügyi erők nemsokára „átfogó” offenzívát indítanak a Kelet-Ukrajnában elfoglalt kormányzati épületek visszaszerzésére. Szlovjanszkban egyébként Avakov bejelentése ellenére a belügyi erők mostanáig nem indítottak második rohamot a rendőrségi székház ellen. Nem hivatalos források szerint erre a magyarázat, hogy nem kaptak kellő védelmet, páncélozott harci járműveket az akcióhoz. Hogy mikor fognak, az egyelőre nem világos. Páncélozott harci járművek Ukrajnában csak rendkívüli állapot esetén gurulhatnak ki városi utcákra. A vasárnapi halálos áldozat és a sérültek is terepjárókban ültek, amikor rájuk lőttek.
Harkiv eközben véres összetűzések helyszíne volt az Oroszország- és az Ukrajna-párti tüntetők között, akik mind több ezren vonultak fel az ország Kijev második legnagyobb városában. A helyszíni jelentések szerint nagyon agresszíyv oroszpárti tömeg egy része, ezer ember a rendőrségi elválasztó kordonon áttörve, baseballütőkkel támadott rá azokra, akik Ukrajna egysége mellett tüntettek. Szinte mindegyükön Szent György-szalagot – a második világháborús szovjet győzelem egyik jelképét – lehet látni. Délutánra sikerült behatolniuk a polgármesteri hivatalba is, ahol most sorra törik be a földszinti helyiségek ablakait. Az Interfax-Ukraina hírügynökség úgy tudja, hogy Genaggyij Kernesz polgármester az épületben tartózkodik. Az oroszpárti tüntetőknek senki és semmi nem állta az útját a behatoláskor. Előzőleg, a tüntetéseken helyikürházi közlések szerint ötvenen sérültek meg.
Vasárnap tartottak egy nagy tüntetést az orosz fővárosban, Moszkvában is, amelyet Vlagyimir Putyin elnök ellenzéke szervezett Ukrajna területi egységéért és az ellen, ahogyan az orosz állami média a történésekről beszámol. (Előfordult, hogy az orosz állami televízió amerikai irányítás alatt álló fasiszta juntának bélyegezte Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök kormányát, amelynek a célja az Ukrajnában élő oroszok elnyomása.) A megmozdulásra körülbelül tízezren mentek el. Többeknél ukrán zászló volt.
A Kreml is keleti nyitást hirdetett
Az oroszpárti milíciák figyelemreméltóan szervezettnek tűnnek. Carl Bildt svéd külügyminiszter és volt miniszterelnök, az EU-nak a balkáni háborúk ügyében eljáró egykori különmegbízottja és főtárgyalója erről úgy nyilatkozott, neki semmi kétsége, hogy az épületfoglalási akciók mögött Oroszország áll. Kiválóan, ugyanolyan gépkarabélyokkal fegyverezték fel őket. Enyhén szólva nem úgy néznek ki, mint a Save the Children helyi irodájából jöttek volna – utalt a jótékonysági szervezetre a politikus.
Oroszország korábban figyelmeztetett, hogy ha a jelentős orosz kisebbség lakta Kelet-Ukrajnában erőszakba torkollik a helyzet, akkor nem megy el azokra a jövő hétre tervezett nemzetközi válságtárgyalásokra, amelyeken a válság kitörése óta először ülne együtt asztalhoz az EU, Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok. Az Egyesült Államok a Kremlt vádolja a feszültség szításával, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint viszont csak arról van szó, hogy az új kijevi kormány nem tud felelősséget vállalni Ukrajna sorsáért.
Oroszország hivatalosan fenntartja magának a jogot, hogy ha kell, fegyverrel keljen az Ukrajnában élő orosz kisebbség védelmére. Ez volt az egyik hivatkozási alap a beavatkozásra a Krím félszigeten. A többségében oroszok lakta autonóm köztársaságot a március 16-i helyi népszavazás igenlő döntése után egy héttel Oroszország annektálta. Emiatt az EU és az Egyesült Államok szankciókról döntött orosz érdekeltségek és vezető orosz politikusok ellen, a vagyonbefagyasztást és az utazási korlátozásokat azonban az érintett orosz politikusok egyike, Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes vasárnap egy legyintéssel elintézte.
„Oroszország jövőjét nem a Nyugat, hanem a Kelet jelenti. Azt hiszik, hogy szomorúak leszünk, mert nem mehetünk Amerikába jachtot és luxusautót venni? Megvan a Krím. Megyünk oda. A határokon túl pedig ott fekszik Kína és Japán, közel a két Korea, India és Délkelet-Ázsia. A 21.század itt fog megtörténni, legalábbis biztosan nem azon a Nyugaton, ami erre a kicsi Európai Unióra korlátozódik" – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Nyugati katonai beavatkozásról egyelőre nincs szó, de a szlovjanszki helyzet miatt már Franciaország és az Egyesült Államok is új szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen. „Egyértelmű, hogy kénytelenek leszünk további szankciókról dönteni eszkaláció esetén, mindkét oldalon megbékélés szükséges" – mondta vasárnap Jean-Marie Le Guen, a parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkár az Europe 1 francia kereskedelmi rádió, az i-Télé hírtelevízió és a Le Monde közös műsorában. Hasonlóan nyilatkozott Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet is. Szerinte az Ukrajnában látott erőszak minden ízében Moszkva kézjegyét viseli magán.
Az amerikai támogatás jeleként április 22-én Joe Biden amerikai alelnök elutazik Kijevbe tárgyalni a leváltott elnök, Viktor Janukovics elleni tüntetéssorozat nyomán hatalomra került új vezetéssel. Hivatalos washingtoni bejelentések szerint Biden ki fog állni Ukrajna területi egységéért és azért, hogy az ország maga dönthessen a jövőjéről, ami mellett a konfliktus megoldásáról és energiabiztonsági kérdésekről is tárgyal majd. Biden a legmagasabb rangú amerikai politikus, aki elmegy Ukrajnába a válság kitörése óta. Március elején John Kerry külügyminiszter ment el Kijevbe az Egyesült Államok támogatásáról biztosítani a Jacenyuk-kormányt.
