galéria megtekintése

Nem száműzte Hollande a bort az elnök kedvéért

6 komment

Karafiáth Luca

Az üzleti lehetőségekre szeretett volna fókuszálni Európában az iráni államfő. Hasszán Rohani útjáról végül mégis a legtöbben csak azt tudták meg, hogy Rómában le kellett miatta takarni a pucér antik szobrokat, Párizsban pedig elmaradt a díszebéd, mert a vendéglátó Francois Hollande nem volt hajlandó levenni a bort a menüről.

Tizenhat éve először járt hivatalos látogatáson Európában iráni elnök, erre tessék, az egészből csak a bornírtságok maradnak meg. Nem csak Európában, Iránban is sokan nevettek a világsajtó figyelmét lebilincselő mozzanatokon – Teheránban például pillanatok alatt elterjedtek a Mona Lisát, sőt az Eiffel-tornyot is csadorban ábrázoló internetes karikatúrák. Pedig a dolog egészen másként indult. „Az a célunk, hogy a múltat félretéve új fejezetet nyissunk országaink kapcsolatában" – jelentette ki Hasszán Rohani Párizsban.

Öt nap Európában

Az iráni államfő olasz- és franciaországi látogatása kétségkívül egy új korszak kezdetét jelzi az Iráni Iszlám Köztársaság és a nyugati hatalmak viharos kapcsolatában. Alig másfél héttel a szankciók január 16-i eltörlése után Rohani aláírt egy 22 milliárd eurós megállapodást az európai Airbusszal. A sokak által cinikusan „bevásárlókörútként" emlegetett látogatásnak pont ezek a gazdasági megállapodások adnak értelmet.

 

„A mérsékelt Rohani a kezdetektől nyíltan hangoztatta a szankciók eltörlésére irányuló szándékait, hogy ezzel megmentse országát a gazdasági összeomlástól. Azonban a másfél évtizedes elszigeteltség alól felszabadult perzsa állammal való üzleti kapcsolatok helyreállításában az európai fél ugyanúgy érdekelt, mint Teherán" – mondta el lapunknak az iráni fővárosból Sárközy Miklós iranista, a Magyar–iráni Baráti Társaság elnöke.

Buktatók a business útjában

Valóban, az ország méretéből, az eddig elérhetetlen külföldi termékekre kiéhezett lakosság magas vásárlói hajlandóságából, és nem utolsósorban a jelentős szénhidrogénkészletekből eredő üzleti lehetőségek óriási vonzerőt jelentenek a nyugati befektetők számára. Az Airbus és a Peugeot mellett a francia olajipar is nagy lehetőséget lát Iránban, közben a németek a Közel-Kelet legnagyobb napelem-erőművét tervezik megépíteni Iszfahánban.

A nyugati üzleti szféra érdeklődése tehát látványos. A magyar szakértő szerint azonban kérdéses, hogy a valódi gazdasági növekedés is hasonlóan látványos lesz-e. „Február 26-án parlamenti választásokat tartanak" – emlékeztetett Sárközy Miklós, hozzátéve, hogy az érdekcsoportok versengése mentén zajló iráni politikai életben a választásoknak igen nagy a tétjük. Nem egyértelmű, hogy Rohani képes lesz-e politikai előnyt kovácsolni a szankciók eltörlését követő gazdasági liberalizáció kedvező hatásaiból, mivel azok várhatóan inkább hosszú távon jelentkeznek majd.

A háttérben Rohani és Hollande, elöl az iráni főtárgyaló Farhad Parvares és az Airbus-vezér Fabrice Bregier
A háttérben Rohani és Hollande, elöl az iráni főtárgyaló Farhad Parvares és az Airbus-vezér Fabrice Bregier
Stephane De Sakutin / Reuters

„Elég kockázatos a helyzet, mert nagyok az elvárások. Valószínűbb, hogy a gazdasági fellendülés hosszabb időt fog igénybe venni, ezért a lakosságon könnyen eluralkodhat a csalódottság. Ez pedig nyilvánvalóan a radikális politikai erők malmára hajtja majd a vizet" – fejtette ki Sárközy. Mint a magyar kutató elmondta, „az is az enyhülés jele, hogy én mint nyugati tudós egyszerűen csak besétálhatok egy teheráni egyetemre, és többhetes előadássorozatot tarthatok a magyar–iráni kapcsolatok alakulásáról". Rohani keskeny pallón egyensúlyoz, konzervatív ellenfelei azt lesik, mikor véti el a lépést.

Síita–szunnita ellentétek

Továbbárnyalja a képet, hogy nem mindenki számára jelent pozitív fordulatot a mindig is regionális vezető pozícióra törekvő, síita többségű ország újbóli megerősödése. A szunnita Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét érintő incidens és a diplomá­ciai kapcsolatok befagyasztása óta a két ország tradicionális ellenségeskedésén túlmutató tendencia jelent meg, amely a szektariánus ellentétek kiéleződésének irányába mutat.

Hét óriás

Már csaknem negyvenmilliárd euró értékben kötött megállapodásokat Irán nyugati cégekkel. Íme a hét legnagyobb szerződés:

Az Airbus 22 milliárd euró értékben 73 széles törzsű és 45 kisebb utas-szállító repülőgépet szállít. Teherán további ötszázat szeretne, és a Boeing felé is tapogatózik.

Az olasz Danieli 5,7 milliárd euró értékben ad el nehézipari berendezéseket.

A szintén olasz Saipem 3,5 milliárd euróért újít fel két olajfinomítót.

A Peugeot 400 millió eurós beruházással három modelljét fogja gyártani az iráni Khodro Teherán melletti gyárában.

Az olasz Total napi 150-200 ezer hordó iráni olajat vásárol, az üzlet naponta mintegy 6,6 millió eurót jelent.

Az Aéroports de Paris et Bouygues építi meg a teheráni Khomeini imám repülőtér új terminálját

A Vinci nevű olasz építőipari cég fejlesztheti az észak-iráni Maszhad repülőterének új terminálját.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.