Nem száműzte Hollande a bort az elnök kedvéért

„A mérsékelt Rohani a kezdetektől nyíltan hangoztatta a szankciók eltörlésére irányuló szándékait, hogy ezzel megmentse országát a gazdasági összeomlástól. Azonban a másfél évtizedes elszigeteltség alól felszabadult perzsa állammal való üzleti kapcsolatok helyreállításában az európai fél ugyanúgy érdekelt, mint Teherán" – mondta el lapunknak az iráni fővárosból Sárközy Miklós iranista, a Magyar–iráni Baráti Társaság elnöke.

Buktatók a business útjában

Valóban, az ország méretéből, az eddig elérhetetlen külföldi termékekre kiéhezett lakosság magas vásárlói hajlandóságából, és nem utolsósorban a jelentős szénhidrogénkészletekből eredő üzleti lehetőségek óriási vonzerőt jelentenek a nyugati befektetők számára. Az Airbus és a Peugeot mellett a francia olajipar is nagy lehetőséget lát Iránban, közben a németek a Közel-Kelet legnagyobb napelem-erőművét tervezik megépíteni Iszfahánban.

A nyugati üzleti szféra érdeklődése tehát látványos. A magyar szakértő szerint azonban kérdéses, hogy a valódi gazdasági növekedés is hasonlóan látványos lesz-e. „Február 26-án parlamenti választásokat tartanak" – emlékeztetett Sárközy Miklós, hozzátéve, hogy az érdekcsoportok versengése mentén zajló iráni politikai életben a választásoknak igen nagy a tétjük. Nem egyértelmű, hogy Rohani képes lesz-e politikai előnyt kovácsolni a szankciók eltörlését követő gazdasági liberalizáció kedvező hatásaiból, mivel azok várhatóan inkább hosszú távon jelentkeznek majd.

A háttérben Rohani és Hollande, elöl az iráni főtárgyaló Farhad Parvares és az Airbus-vezér Fabrice Bregier Stephane De Sakutin / Reuters

„Elég kockázatos a helyzet, mert nagyok az elvárások. Valószínűbb, hogy a gazdasági fellendülés hosszabb időt fog igénybe venni, ezért a lakosságon könnyen eluralkodhat a csalódottság. Ez pedig nyilvánvalóan a radikális politikai erők malmára hajtja majd a vizet" – fejtette ki Sárközy. Mint a magyar kutató elmondta, „az is az enyhülés jele, hogy én mint nyugati tudós egyszerűen csak besétálhatok egy teheráni egyetemre, és többhetes előadássorozatot tarthatok a magyar–iráni kapcsolatok alakulásáról". Rohani keskeny pallón egyensúlyoz, konzervatív ellenfelei azt lesik, mikor véti el a lépést.

Síita–szunnita ellentétek

Továbbárnyalja a képet, hogy nem mindenki számára jelent pozitív fordulatot a mindig is regionális vezető pozícióra törekvő, síita többségű ország újbóli megerősödése. A szunnita Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét érintő incidens és a diplomá­ciai kapcsolatok befagyasztása óta a két ország tradicionális ellenségeskedésén túlmutató tendencia jelent meg, amely a szektariánus ellentétek kiéleződésének irányába mutat.