Trump vizsgáztatná a muszlimokat, kár, hogy ő is puskázott
Önmagához képest már-már langyos, szinte végig súgógépről olvasott beszédben vázolta Donald Trump, hogy mit tenne elnökként a terrorizmus ellen.
Legfontosabb új javaslata értelmében az amerikai vízumot egyfajta vizsgához kötné: csak az utazhatna be az USA-ba, aki osztja az amerikai értékrendet, elfogadja az alkotmányt és nem támogatja a bigottságot vagy a gyűlöletkeltést. A terrorista szimpatizánsok mellett azokat se engednék be, akik elfogadják az iszlámon alapuló jogrendet, a saríát. Ugyanakkor Trump nem törölte honlapjáról eredeti, valamennyi muszlim ideiglenes kitiltására irányuló javaslatát, így egyelőre bizonytalanság uralkodik, hogy az új elem váltja-e vagy csak kiegészíti a régit.
|
| Fotó: Eric Thayer / Reuters |
Trump szerint az Iszlám Állam (IS) megerősödése Barack Obama elnök és első külügyminisztere, Hillary Clinton döntéseinek következménye. Ezzel a republikánus elnökjelölt mintha visszalépett volna múlt heti, élesebb megfogalmazásától, miszerint az IS-t Obama alapította. Trump továbbá tévesen Obamának tulajdonította az iraki csapatcsökkentési politikát, amelyet valójában George W. Bush elnök hagyott jóvá 2008-ban.
Az elnökjelölt visszatáncolt korábbi, a közös teherviselésből kimaradó NATO-szövetségeseket fenyegető álláspontjától is, s azt mondta, együtt fog működni velük az IS ellen. Míg a szélsőséges iszlám elleni harcot a hidegháborúhoz hasonlította, Oroszországról kijelentette, hogy javítani tudná vele a kapcsolatot. – Oroszországnak nagy baja van az Iszlám Állammal – jelezte, milyen alapon képzeli el a közeledést. A beszédről a különben a republikánusokhoz húzó The Wall Street Journal megállapította: kevés eltérést mutat a jelenlegi külpolitikától.
Trump Ohióban tartott kampánygyűlése előtt Joe Biden alelnök a pennsylvaniai Scrantonban Hillary Clintonnal szerepelt. Biden hangsúlyozta: Trump alkalmatlan az elnökségre, s szavaival veszélyezteti a Közel-Keleten lévő amerikai katonák életét.
Egy hónap és kezdődik
Az amerikai elnökválasztás időpontja november 8., ám valójában alig több mint egy hónap van hátra. Minnesotában és Dél-Dakotában ugyanis szeptember 23-tól lehet e-mailben vagy személyesen szavazni (harmincöt államban van lehetőség a szavazatok korai leadására). Négy éve a voksolók 32 százaléka élt a lehetőséggel. Ez rossz hír Donald Trump számára, mert a felmérések átlagát tekintve országosan 6,7 százalékos hátrányban van, aminek ledolgozásához a legjobb esetben is időre lenne szüksége.
