A vallásos Lieberman politikai témává tette zsidóságát, részben ezért nagyobb izgalom is vette körül a kérdést, mint most, Sanders esetében. Utóbbi nem különösebben vallásos, az esetek többségében kerüli, hogy kampánya részévé váljon származása. Ha mégis utal arra, hogy zsidó, Sanders jellemzően a megbélyegzett kisebbségek iránti szolidaritását támasztja ezzel alá. Októberben például egy szudáni bevándorlóktól származó egyetemista azt kérdezte tőle, hogyan tervez fellépni némely republikánus jelöltek iszlámellenességével szemben. Mire Sanders átölelte, és elmesélte neki, hogy édesapja rokonait a nácik meggyilkolták, így ő zsidóként személyesen is elkötelezett a rasszizmus elleni küzdelemben.
Noha vádolták már – tévesen – azzal is, hogy izraeli–amerikai kettős állampolgár, csak egy jó fél évszázaddal ezelőtti élmény köti Izraelhez: a ’60-as évek elején egy erősen baloldali kibucban töltött pár hónapot. Izrael kérdésében álláspontja a demokrata párti fősodortól enyhén balra dől: híve a palesztin állam megalakulásának. Izrael biztonsági igényeit legitimnek tartja, de a gázai háború pusztítása, a civil áldozatok miatt elítélte az ország jelenlegi vezetését.
A zsidó közösség lelkesedése jellemzően mérsékelt, és a szélesebb közvéleményt sem rázza meg Sanders származása. A felmérések szerint a szavazók 90 százalékát nem befolyásolja, hogy a jelöltek közül ki zsidó – de nem minden etnikai-vallási kisebbség esetében jó ennyire a helyzet. A „szabad világ vezetőjének” pozíciójáért folyó verseny máig sem túl nyitott: John F. Kennedy volt a máig egyetlen római katolikus a Fehér Házban és Obama az első afrikai-amerikai. Az ő megválasztása viszont mintha áttörte volna a gátakat: második republikánus kihívója, a mormon Mitt Romney volt.
Legalább ennyire izgalmas lehet egy másik áttörés: noha hívei többnyire fiatalok, Sanders lehetne az USA valaha beiktatott legidősebb elnöke. És persze olyan sem sok volt még, aki nyíltan szocialistának tartja magát. Jellemző, hogy a londoni The Economist nemrégiben egy számában közölt cikket a republikánus favorit, Donald Trump német, illetve pártbeli ellenfelei, Ted Cruz és Marco Rubio kubai származásáról – míg Sandersnek a gazdasági elképzeléseit bírálja.
|
Politikus kipaárus portékája
Brian Frank / Reuters |
A szenátor olyan szemérmesen-hárítóan beszél vallási kérdésekről, hogy felvethető, nem az ateizmus vádját akarja-e ezzel elkerülni. Egy olyan jelölt ugyanis, aki nem istenhívő, komoly hátránnyal indulna: a választók 51%-a nem szívesen szavazna rá. Bár ez is változóban van: Sanders mellett Trump sem felel meg az amerikai vallásos eszményeknek, és ez szemmel láthatóan egyikük sikereit sem mérsékli.
A versenybe függetlenként beszállhat a szintén zsidó Michael Bloomberg, New York egykori polgármestere is. A legjámborabb zsidó rokonokat viszont némi meglepetésre Trump tudja felvonultatni: lánya, Ivanka ugyanis 2009-ben betért és vallásos szellemben neveli gyermekeit.
