A tömeggyilkosság szinte már „rutin”

A vallásra vonatkozó kérdésen kívül a támadó motivációjáról nem tudni semmit. Egy helyi rendőr szerint „dühös, gyűlölettel teli” emberről van szó. Az amerikai sajtó talált néhány, a gyilkos e-mail címéhez köthető blogbejegyzést az interneten. Ezek arról szólnak, hogy tömegmészárlásokkal hatalmas ismertségre lehet szert tenni, mert utána minden a gyilkos képével van teli. A tettes erős ellenérzéssel viseltetett az egyházak iránt.

A tragédia Roseburg közösségi főiskoláján történt. Az egykor fakitermelésből élő, 22 ezres álmos kisváros az ipar megszűntével jelentős munkanélküliséggel és az átlagnál nagyobb szegénységgel küzd – írja a The New York Times. A gyilkosságok helyszínén, az Umpqua főiskolán

a diákok átlagéletkora 37 év.

A többség már felnőttként megy vissza új szakmát tanulni: borásznak, ápolónak, hegesztőnek vagy autószerelőnek készülnek.

„A média ilyenkor már rutinból tudósít; már az is rutin, hogy én idejövök erre a pódiumra, és az is rutinná vált, hogy ki mit fog nyilatkozni a következő néhány napban” – mondta a Fehér Házban a lövöldözés után Barack Obama. Az amerikai elnök hivatalba lépése óta ez volt a kilencedik tömeggyilkosság.

Obama a részvétnyilvánítás után, mint minden alkalommal, most is elmondta: szigorúbb fegyvertartási törvényekre van szükség, mert nincs még egy fejlett ország a világon, ahol ennyi tömeggyilkosság történik.

Ennek pedig az az oka, hogy nincsenek a „józan észnek megfelelő” szabályok, amelyek megakadályoznák, hogy fegyverhez jusson, akinek nem kellene.

„Már az is rutin, hogy a fegyverlobbi mit fog mondani” – tette hozzá Obama, aki szerint már beszéde közben fogalmazták a sajtóközleményt, amely szerint ha mindenkinél lenne fegyver, megelőzhetők lennének az ilyen tragédiák.

Az elnök hozzátette, hogy statisztikailag az Egyesült Államokban mindenkire (gyerekekre és nőkre egyaránt) jut egy fegyver. „Ki hiszi el, hogy még több fegyver kell?” – kérdezte a láthatóan dühös és csalódott Obama.

Korábban elnöksége legnagyobb kudarcának nevezte, hogy nem sikerült a kongresszussal szigorúbb fegyvertartási szabályokat elfogadtatnia. Elnöki rendeletekkel próbált tenni a nagyobb biztonságért, de a valódi szigorításhoz a törvényhozás jóváhagyása kellene.

„Reménykedem és imádkozom, hogy többet ne kelljen itt állnom ilyen ügyben” – mondta az elnök. „De tapasztalataim azt mondatják velem, hogy ezt nem tudom garantálni. És ezt szörnyű kimondani.”