Biszku-per: elmaradt a beígért botrány

Szakvéleményük tanulmányozására sem a vádlott, sem ő, mint védő nem kapott elég időt a szakvélemények tanulmányozására. Márpedig azok megállapításai perdöntőek lehetnek az ügy végkimenetele szempontjából. Kifogásolta továbbá, hogy a bíróság Zimmer Tibor történész személyében egy olyan szakértőt is kirendelt, akinek a perben való szerepeltetését a védelem előre kifogásolta.

Biszku Béla érkezik a tárgyalásra Reviczky Zsolt / Népszabadság

Steiner bíró nem tartotta magát elfogultnak. Elmondta, hogy a szakvélemények tanulmányozására pont annyi ideje volt a védelemnek, mint neki. Zimmer kirendelésével kapcsolatban pedig rámutatott: ajánlhatott volna mást helyette a védelem, de nem tette, a bíróságnak pedig semmi kifogása nem volt Zimmer ellen.

Mindezek után rohamosan csökkenő sajtóérdeklődés mellett Steiner bíró ismertette a Budapesti Nyomozó Ügyészség vádiratát, az első fokú ítéletet, amelyben a törvényszék korábban felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt öt és fél év szabadságvesztésre ítélték a pártállam ma 94 éves egykori belügyminiszterét, majd a Fővárosi ítélőtábla döntését, amellyel hatályon kívül helyezte a fenti ítéletet és új eljárás lefolytatására utasította a törvényszéket.

Biszku, aki mint az első tárgyalási körben, most is saját tolókocsijában ülve hallgatta a bírót, s csak néha szólalt meg, amikor vizet kért, s most sem kívánt vallomást tenni. Annyit mondott, nem tartja bűnösnek magát. Arra a bírói kérdésre, hogy hajlandó-e válaszolni kérdésekre, azt felelte: az attól függ, hogy mit kérdeznek.

Nyilvánvaló volt, hogy a súlyosan beteg vádlottat nem igazán foglalkoztatja a per. Orvosai szerint 40 percnél hosszabb ideig nem bír figyelni semmire. Ennek ellenére többször is előfordult, hogy nem élt a bíró által felajánlott „egészségügyi szünet" lehetőségével.

Biszkunak – mint ismert – azért kell bíróság elé állnia, mert részt vett 1956 végén a karhatalom megszervezésében (a mintegy 800-900 budapesti karhatalmisa nagy része az ő személyes ajánlólevelével lépett be a szovjet csapatok által hatalomra segített MSZMP párthadseregébe). Felbujtóként felelősnek tartják a budapesti és a salgótarjáni sortűzért, emellett engedély nélkül tartott lőszerekre bukkantak a lakásában és egy tévéinterjúban ellenforradalomnak minősítette az '56-os forradalmat.

A perben meghallgatott szakértőnek arra kellett volna választ adniuk, hogy a pártvezetés adott-e ki tűzparancsot a karhatalomnak. A szakértők ilyen parancsot nem találtak, ám egymással is vitázva úgy vélték, a központilag nem irányított karhatalmai egységek számára a párt döntései olyanok voltak, mint a Biblia, s a helyi parancsnokok saját belátásuk szerint dönthettek arról, hogy a kialakult helyzetben milyen eszközöket alkalmaznak.

A per novemberben a szakértők meghallgatásával folytatódik.