„A törvénytelen orosz katonai akció új biztonsági helyzetet teremtett Európában. Húsz éve abból indultunk ki, hogy Oroszország felől nincs közvetlen fenyegetettség, de most látjuk, hogy az új orosz doktrína fenntartja magának a jogot, hogy bármelyik országban beavatkozzon az orosz kisebbség érdekeinek megvédéséért. Megtanultuk, hogy ezek nem csak üres szavak. A NATO-t ellenségnek tartják” – mondta a leköszönő NATO-főtitkár.
Rasmussen leszögezte, ehhez az új helyzethez kell alkalmazkodnia a szövetségnek. Ismét kitért arra: szükség van rá, hogy Európa több pénzt fordítson a védelemre.
Egy lapunknak nyilatkozó magas rangú NATO-forrás sem találta reálisnak a Der Spiegelben megjelent állításokat. A lap szerint a NATO elemzői úgy vélték, hogy Oroszország „szándéka és képessége jelentős katonai akciók végrehajtására különösebb előzetes figyelmeztetés nélkül messze ható fenyegetést jelent az euroatlanti térség biztonságára és stabilitására”.
Emlékeztetett, hogy a katonai tervezők most elemzik a helyzetet, s készítenek megoldási javaslatokat a politikai vezetésnek.
Ennek keretében felmerülhet egy vagy két állandó parancsnokság felállítása az Oroszországgal nem határos Lengyelországban, illetve Romániában – ilyen egyelőre nincs a keleti régióban –, de ez még nincs a politikai döntés szintjén. A júniusi védelmi miniszteri találkozón az előzetes álláspontokat egyeztetik majd a szövetségesek.
|
A lett hadsereg felvonulása - képesek szövetségeseikkel megvédeni országukat?
Ints Kalnins / Reuters |
A NATO keleti jelenlétének megerősítését elsősorban a balti államok, Varsó és Bukarest szorgalmazza. Forrásunk szerint a NATO-n belül kisebb a megosztottság Oroszországgal kapcsolatban, mint az Európai Unión belül, és jobban működik a szolidaritás.
Ám arra is emlékeztetett, hogy mivel anyagi vonzata is van a parancsnokság telepítésének, nem egyszerű a vita. Ám ha megvan az elhatározás, „rövid időn belül oda lehet menni” – fogalmazott forrásunk.
A NATO-főtitkár várakozásai szerint Moldovában és Grúziában ugyanazokra az orosz nyomásgyakorlási eszközökre lehet számítani, mint Ukrajnában: ezek közé tartoznak a gázáremelések, a gázellátás fenyegetése és a konkrét destabilizációs törekvések.
Moldova és Grúzia ugyanis június végén társulási és szabad kereskedelmi egyezményt ír alá az EU-val, mint azt tette volna Ukrajna is tavaly novemberben.
