galéria megtekintése

„Szükség van menekültekre”

Az írás a Népszabadság
2015. 06. 15. számában
jelent meg.


Körösi Ivett
Népszabadság

Stefan Löfven svéd kormányfő a bevándorlásban rejlő lehetőségekről, az északi jóléti társadalmi modell megreformálásáról és a svédországi NATO-csatlakozás esélyeiről is mesélt lapunknak budapesti látogatása alkalmával.

– Szükségünk van menekültekre, mert romlik a demográfiai helyzet. Nélkülük nehéz lenne fenntartani a jóléti rendszert Svédországban, hiszen egyre kevesebb embernek kellene egyre többet eltartania. Európa-szerte hasonló a helyzet: migráció nélkül a munkaképes lakosság 17 millió fővel csökkenne a következő évtizedben – mondta a Népszabadságnak hét végi budapesti látogatásán Stefan Löfven svéd kormányfő.

Az 58 éves, hegesztőmunkásból lett szociáldemokrata politikus hangsúlyozta: Svédországban is azt az elvet követik, hogy vissza kell küldeni, aki nem jogosult a menekültstátuszra. A jelenlegi kritikus helyzetben ugyanakkor többlet-erőfeszítésre és szolidaritásra van szükség. „Tisztességes körülmények között akarjuk fogadni a menekülteket, ezért házakat építünk, gondoskodunk arról, hogy a gyermekeik iskolába járjanak, és hogy a felnőttek minél hamarabb munkát találjanak.

Hatalmas lehetőség rejlik a migrációban:

 

az érkezők között sok a képzett, diplomás szakember, akikkel bővíthetjük a helyi munkaerőt.”

Európában a legtöbb menekültnek, évi százezer embernek nyújt menedéket Svédország. A skandináv államban hittek az „internacionalizmusban”, és ez nagyvonalú bevándorlási politikához vezetett. Becslések szerint az ország lakosságának közel harmada bevándorló vagy annak gyermeke. Noha a világgazdasági válságot viszonylag jól átvészelte a 9,5 milliós királyság, 2010-re jelentős támogatottsága lett a szélsőjobbnak, és az idegengyűlölő szólamokkal operáló Svéd Demokraták párt bejutott a parlamentbe.

Stefan Löfven munkáscsaládban nőtt fel, és hegesztőként dolgozott
Stefan Löfven munkáscsaládban nőtt fel, és hegesztőként dolgozott
Móricz-Sabján Simon

A régen szkinhedekből álló mozgalom átesett egy „cukiságkampányon”, és a 2014-es választásokon már a voksok 13 százalékát elvitte. Löfven szerint a válság okozta bizonytalanság és a nyolc évig (2006–2014) kormányzó jobbközép vezetés radikális intézkedései hajtották a szélsőjobb malmára a vizet. A Fredrik Reinfeldt vezette kormány adót csökkentett, segélyeket nyirbált, és keveset fordított a képzésre.

– Ha valaki elvesztette az állását, nagy eséllyel maradt munkanélküli, mert nem biztosították az új álláshoz vezető átképzést. 400 ezer munkanélküli nem jut jelenleg megfelelő képzéshez – mondta Löfven, aki jól ismeri a munka világát. Csecsemőként került árvaházba, majd egy munkáscsalád örökbe fogadta. A 80-as években hegesztőként dolgozott, de hamar vasas-szakszervezeti vezető lett belőle. A pártpolitikától sokáig távol maradt, 2012-ben került a szociáldemokraták élére. Választási ígéreteinek egyik sarokköve az északi modell (a jóléti állam és a szabad piacgazdaság kombinációja) megreformálása volt.

– A globális gazdaság másképp működik, mint régen, és ehhez alkalmazkodni kell. Az alapvető értékek azonban ugyanazok: mindenki egyenlőnek születik, így mindenki számára ugyanolyan lehetőségeket és jogokat kell biztosítani. Ez csak úgy érhető el, ha

a társadalom egésze a szolidaritáson alapul.

Ezért akarjuk növelni az adóbevételeket – magyarázta a Bruce Springsteenért és a jégkorongért rajongó Löfven.

Az európai szocialisták budapesti kongresszusára érkező kormányfő nem érti, az emberek mit értenek jobb- és baloldal alatt. – Mindig összezavarodom, amikor jobboldali szociáldemokratának neveznek azért, amit az oktatásról vagy a munkaerőpiacról mondok. A munkásmozgalomban nőttem fel, és úgy vélem, egy felnőtt számára az a legfontosabb, hogy legyen munkája, és olyan életet élhessen, amilyet szeretne. Nekem ez a szabadság.

A NATO-csatlakozás továbbra sem cél

A kelet-ukrajnai helyzet és az orosz agresszió ellenére a NATO-csatlakozás továbbra sem szerepel a tervek közt – mondta Stefan Löfven. Aggasztónak nevezte ugyanakkor Moszkva fellépését, amely Svédországot is közvetlenül érinti: az elmúlt időben több, transzponder nélkül repülő (a radarok számára láthatatlan) orosz gép veszélyeztetett svéd utasszállítókat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.