A Libanonból nyilatkozó szakértő úgy véli, a szárazföldi akciók növelhetik ugyan a légi csapások hatékonyságát – „bár olyan sok a szereplő a szíriai konfliktusban, hogy nem lesz egyszerű a szárazföldi koordináció” –, de ez is csak részmegoldás a békéhez vezető úton.
Carter nem bocsátkozott részletekbe a szárazföldi műveleteket illetően, ám ennyi is elég volt ahhoz, hogy elemzők megállapítsák: az USA ezzel beismerte, hogy a tavaly útjára bocsátott Iszlám Állam elleni stratégia nem hozta meg a kívánt eredményt. Mansour szerint az USA azért is kapcsolt magasabb fokozatra, mert nem bízik Oroszországban, és csak nagyobb szerepvállalással tudja biztosítani, hogy neki tetsző legyen a „jövő Szíriája”. Nagy szerepet játszott továbbá a fokozódó menekültválság, és az, hogy Iránnal sikerült a nukleáris megállapodás. „Az Obama-adminisztráció nem akart nagyobb szerepet vállalni a szíriai konfliktusban addig, amíg a szíriai kormány egyik fő szövetségesével, Iránnal meg nem állapodtak” – mondta Mansour.
|
A harcokban romba dőlt damaszkuszi előváros. Sebességet vált az amerikai haderő
Bassam Khabieh / Reuters |
Ennek megfelelően Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter is ott fog ülni a tárgyalóasztalnál a szíriai rendezésről szóló bécsi egyeztetésen pénteken. A meghívás – orosz tanácsra – Washingtontól érkezett, hiszen nem maradt más választás: a Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogató Teherán ugyanis egyre nagyobb szerepet játszik a konfliktusban. A BBC becslései szerint az iszlám köztársaság 2011 óta dollármilliókat költött Aszad megtámogatására, valamint tanácsadókkal, fegyverekkel, kedvező hitellel és olajjal segítette Damaszkuszt. Egyes hírek szerint iráni katonák is vannak Szíriában – sőt, Oroszországgal készülhetnek közös műveletre –: a CNN által idézett Joseph Dunford amerikai tábornok ezer főre becsülte az Irakban, és közel kétezerre a Szíriában tartózkodó iráni katonákat.
N. Rózsa Erzsébet, a térség szakértője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint Irán tárgyalóasztalhoz ültetése realista lépés volt, s „ha az oroszokat meghívták, miért hagyták volna ki Iránt”. „Az Aszad-rezsimnek két támogatója van: Oroszország és Irán. Utóbbi kihagyásával biztos, hogy nem lehet semmit sem csinálni. A szíriai konfliktust csak úgy lehet megoldani, ha minden szereplőt bevonnak a rendezésbe. Megpróbálnak mindenkit odaültetni az asztalhoz, akinek bármi befolyása van. Iránnak van. Hogy ez meddig terjed ki, azt senki sem tudja” – mondta lapunknak a szakértő, aki szerint az iráni jelenlét a tárgyalásokon bizonyos fokig konstruktív lehet. Ám a megoldás így sem garantált.
„A Szíriában harcoló, Aszaddal szemben álló csoportoknak az elsődleges célpontja nem az Iszlám Állam, hanem Aszad. Ez óriási különbség mindenki máshoz képest. Hiszen a külső erőknek – az USA-tól Törökországig – az elsődleges célpontja az IS. Ez szinte feloldhatatlan paradoxon” – véli N. Rózsa Erzsébet.
Senki nem tud az orosz repülőkről
Nem érkezett hivatalos megkeresés arra, hogy orosz harci gépek repülhessenek át hazánk fölött a szíriai missziók során – kommentálta a külügyminisztérium illetékese az ilyen tartalmú svájci lapértesülést. Orosz gépek csak diplomáciai engedéllyel, vagy magukat polgári gépnek álcázva használhatják a légterünket. Minden más esetben riasztanák a honvédség légvédelmét, de ilyen nem történt. (V. G. G.)
