Bár az embargó egyelőre marad, Washington egyebek között növeli a szigetországba küldhető pénzösszegek felső határát, és bővíti az exportra szánt áruk – távközlési és mezőgazdasági eszközök, illetve építőanyagok – körét. A praktikus előnyökön túl a kubaiak fellélegeztek.
|
A kubaiak fellélegeztek
Alexandre Meneghini / Reuters |
– Az emberek már nem érzik magukat annyira védtelennek, tudják, hogy ezúton is közelebb kerültek az USA-ba vándorolt rokonaikhoz – meséli a Népszabadságnak Amaury Pacheco Havannában élő költő. Hiszen a kubaiak ezer szállal kötődnek a nem egészen 150 kilométerre fekvő nagy szomszédhoz, ahova az elmúlt évtizedekben egymillióan vándoroltak ki a szigetországból.
Castróék sokáig csótánynak nevezték az emigránsokat, ám ma már inkább szorgos hangyaként tekintenek rájuk. A miami székhelyű Havana Consulting Group adatai szerint az emigrációban élők 2012-ben 2,6 milliárd dollárt küldtek haza, amiből a kormány is lefölözte a részét.
A most elfogadott intézkedések értelmében pedig a jövőben ennél sokkal több ütheti a szegény rokonok, no meg a rezsim markát. Éppen ezért Raúl Castro televíziós beszédében győzelemként értékelte az Obamával kötött megállapodást.
|
Raúl Castro győzelemként értékelte az Obamával kötött megállapodást
Enrique De La Osa / Reuters |
A veterán államfő persze azzal indokolta az örömöt, hogy a fogolycsere eredményeként végre hazatértek az 1998-ban Miamiban letartóztatott kubai kémek. Hiába siklottak el azonban az alku elemzése fölött a hivatalos médiumok és – a jelek szerint nagyon rossz egészségi állapotban lévő – Fidel Castro is, világos, hogy a kubai gazdaság számára életmentő ez az új lehetőség.
A szovjet blokk összeomlása után súlyos válságba került országot az 1990-es években Venezuela húzta ki a bajból, ám Hugo Chávez tavalyi halála után a dél-amerikai államban bizonytalanná vált a politikai és gazdasági helyzet.
|
A kubai gazdaság számára is életmentő lehet a megbékélés
Enrique De La Osa / Reuters |
Ez aggodalmat keltett Kubában is, ahol a korlátozott reformok ellenére csőd szélén áll a gazdaság, minden szektor fejlesztésre szorul, és az élelmiszerek 80 százalékát importálják.
A közeledés nyomán most új lehetőségek nyíltak a rezsim előtt, cserébe pedig nem is várnak sokat tőle: szabadon kell engednie 53 politikai foglyot, nagyobb szólásszabadságot kell garantálnia, és biztosítania kell az információhoz és technológiai újításokhoz való hozzáférést.
Egy politikai változás lehetőségéről azonban egyelőre óvatosan nyilatkozik a kubaiak egy része, köztük Miriam Celaya is. „Nem hiszem, hogy a vezetésben megvan a hajlandóság erre, de a közeledés hatására felpezsdülhet a civil szféra. És persze Raúl Castro sem lesz már fiatalabb” – mondta.
