Alanaoud Alfayez most kétségbeesésében a brit sajtóhoz fordult, és riadóztatta az ENSZ emberjogi főbiztosságát is. A lányai sírva hívják fel telefonon, mondván, nem viselik el tovább a bezártságot. A király egyik fia pedig néhány hónapja felkereste őt Londonban, hogy rávegye: mindenképpen térjen haza. Úgy érzi, a lányaival zsarolják.
Az El País tudósítója megpróbált utánajárni annak, hogy valóban igazak-e a lányok – immár felnőtt, 38 és 42 év közötti nők – házi őrizetéről szóló hírek. Ám hiába utazott el Dzseddába, ahol a hírek szerint őrzik őket, nem engedték be a palotába, mint ahogy a nőket sem engedték ki.
Egy nappal később pedig megvonták a két lány, Sahar és Jawaher korábbi „kiváltságait” is. Ezelőtt kéthavonta elmehettek a helyi piacra, hogy megvegyék a legszükségesebb élelmiszereket, de mostantól erre sincs lehetőségük.
A nők korábban a The Sunday Times tudósítójának írt e-mailben beszámoltak arról, hogy bár gyermekkorukat luxuskörülmények között töltötték, nyugatias neveltetést kaptak, évente kétszer anyjukkal is nyaralhattak, az elmúlt több mint egy évtizedben teljesen elszigetelték őket. Nincs személyzetük, a takarítást és a főzést maguk végzik, életüket a király későbbi házasságából született féltestvéreik (természetesen férfiak) felügyelik.
Nem találkozhatnak a dzseddai komplexumon belül egy másik villában élő két másik lánytestvérükkel sem. Sahar, a legidősebb lány korábban egy kis helyi - csak nőket kiszolgáló - bankfiókban dolgozott, de apja ezt is megtiltotta neki.
Megpróbáltatásaik állítólag akkor kezdődtek, amikor Hala, az egyik fiatalabb testvér pszichológiai tanulmányai végeztével egy kórházban felfedezte, hogy a politikai foglyokat a zárt osztályon helyezik el, és rendszeresen gyógyszerezik. Amikor erről jelentést akart tenni, akkor elterjesztették róla, hogy ő maga is drogos.
|
Abdulah szaúdi király lányaival egy régi fotón |
Szaúd-Arábia a női jogok szempontjából a világ egyik sereghajtója. Férfirokonok nélkül a nők nem intézhetnek hivatalos ügyeket, orvoshoz se nagyon mehetnek, sőt, még autót sem vezethetnek.
Bár helyi aktivisták szerint a 89 éves Abdullah a női jogok „előmozdítójának” számít, aki több egyetemet is alapított a nőknek, megadta nekik a szavazati jogot, és még egy nőkből álló tanácsadó testületet is létrehozott, a saját lányai ebből a nyugatias szemléletből, úgy tűnik, nem profitálhatnak.