|
Rinat Ahmetov és a Sahtar játékosai a napra pontosan öt évvel ezelőtt aratott UEFA-kupa győzelem napján, 2009. május 20-án. Kiirtják a Donyec-medencét – véli
Umit Bektas / Reuters |
A milliárdos felhívása némi meglepetést keltett. Még akkor is, ha nemrég már bejelentette, hogy nem hajlandó a donyecki szakadároknak adót fizetni. Ő volt ugyanis a kijevi kormányellenes demonstrációk, a Majdan nyomán megbuktatott államfő, Viktor Janukovics fő üzleti támogatója.
Ráadásul korábban már felvette a kapcsolatot a felkelőkkel, sőt – mint arra most a Moszkovszkij Komszomolec moszkvai napilap emlékeztetett –, megbízottjai néhány napja Mariupolban még memorandumot is aláírtak velük arról, hogy együtt gondoskodnak a rendről és a biztonságról a városban.
Az elemzői értékelések fényében azonban logikusnak tűnik Ahmetov lépése. Egyes vélemények szerint ugyanis az eredetileg az oligarchák ellen is irányuló Majdan eredményeit éppen az ukrán politikai életet mindvégig szigorú kontroll alatt tartó oligarchák sajátították ki. – Valójában oligarchikus forradalom, fordulat ment végbe. Oligarchák egyik csoportja – a kereskedő, bankár réteg képviselői – vette át a hatalmat egy másiktól, a termelő ágazatokban érdekeltektől – vélekedett a Népszabadságnak Dimitro Vidrin politológus.
|
Munkás az Azovstal fémipari kombinátban. Megszólaltak a szirénák is
Maxim Zmeyev / Reuters |
És a jelek szerint most valami hasonló zajlik a keleti országrészben is. Vagyim Karaszjov, a kijevi Globális Stratégiák Intézetének igazgatója szerint az ott érdekelt oligarchák, a kijevi kormány elleni tiltakozó megmozdulásokat kihasználva, az ellenőrzésük alá vették a keleti régiót, mégpedig azért, hogy megőrizzék az ottani gazdaságot, ipart, amelynek termékeire az Európai Uniónak nincs szüksége, Oroszországnak viszont igen.
– Bizonyos gazdasági szabadságot igyekeznek kivívni, hogy kevésbé függjenek a központi hatalomtól, amely gazdasági értelemben gyakorlatilag már Brüsszel befolyása alatt áll – mondta lapunknak az elemző. A keleti vidékek elszakadását azonban nem akarják, hiszen akkor az üzleti érdekeltségeik is elveszítenék jelentőségüket, sőt – mint azzal a donyecki szeparatisták tegnap már kilátásba helyezték – akár az államosítás veszélye is fenyegetné őket.
Az sem jönne jól a mágnásoknak, ha Oroszország kebelezné be a térséget. Ők inkább azt szeretnék, ha Ukrajnán belül nagyobb autonómiát kapnának, és egy ilyen forgatókönyv aligha nem Moszkvának is megfelelne – vélekedett a szakértő.
– Ha kézben tartják a keleti területeket, az oligarchák sajátos kapcsolatot építhetnek ki a kijevi kormányzattal, egyfajta „irányítható káoszt" kialakítva. A központi hatalom így gyakorlatilag a túszukká válik – fejtegette Karaszjov.
Vagyis szerinte az oligarchák politikai-társadalmi súlya és szerepe a vasárnap esedékes elnökválasztás után sem csökken majd: képesek lesznek a hatalmában korlátozni az államfőt, aki egyébként minden jel szerint ugyancsak egy, a gazdasági elithez tartozó milliárdos, a Roshen édesipari társaság feje, Petro Porosenko lesz.
