Jelezte: nem felejtette el a múlt év végi diplomáciai incidenseket, amikor román vezetők méltatlan vádakkal illették Magyarországot a kerítésépítés miatt – „és erre a magyar kormány kellő keménységét válaszolt” –, de úgy vélte, a hangulat teljesen megváltozott a mostani román kormány hivatalba lépésével. Elismerte, hogy vannak olyan ügyek, amely megoldása érdekében még dolgozni kell, és hogy ezek a kérdések „alapvetően az országaink területén élő nemzeti közösségekhez kapcsolódnak”, de úgy vélte: közös sikertörténetek kellenek, és akkor „sokkal jobb esélyünk lesz arra, hogy a nehéz kérdéseket is meg tudjuk oldani”.
Román részről Lazar Comanescu „kiemelkedően jónak” és „cselekvésorientáltnak” nevezte a megbeszéléseket. A román külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nemzeti közösségek hozzájárulhatnak a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez. Szerinte ugyanakkor természetes, hogy egy komplex stratégiai partnerség keretében megjelennek eltérő álláspontok, de Szijjártó Péterrel egyetértettek abban, hogy a jövőben azok a kérdések kapjanak prioritást, amelyekben siker mutatkozik.
Szijjártó kétszer is hangsúlyozta, hogy Románia és Magyarország álláspontja megegyezik abban, hogy az EU külső határát meg kell védeni, és az ellenőrizetlen bevándorlást meg kell szüntetni. A román határra építendő kerítésre vonatkozó kérdésre válaszolva azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország nem jókedvéből épített kerítést, ezután sem fog, ha nem szükséges, és reméli, hogy Románia meg tudja védeni a saját határait.
Comanescu ezzel kapcsolatban azt mondta: egyetértettek abban, hogy prioritás a külső határok védelmének megerősítése. Románia közös, európai fellépést sürget, ugyanakkor fontosnak tartja a migráció kiváltó okainak a felszámolását.
A találkozón szóba került, hogy a magyar Eximbank 370 millió eurós hitelkeretet nyit a magyar-román vállalatok együttműködésének a fejlesztésére. Szijjártó Péter számolt be arról, hogy 2018-ban megnyílhat a második autópálya-határátkelő, a magyar M4-es és román A3-as autópálya összekapcsolása eredményeként. Lazar Comanescu elmondta, hogy uniós finanszírozással épül az interkonnektor, amely lehetővé teszi, hogy Románia földgázt szállítson Magyarországnak.
|
Jogfosztó ítéletek azért vannak
Baranyi Ildikó / MTI |
A külügyminiszteri találkozó előtt Szijjártó Péter a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével találkozott. Kelemen Hunor a találkozó után elmondta, hogy Szijjártó Péterrel a kétoldalú kapcsolatok mellett beszélt az erdélyi magyarság problémáiról, „beleértve a jogfosztásokat is”. Érintette a törvények be nem tartását, tételesen említve az önálló magyar kar halogatását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, illetve beszélt a jogfosztó bírósági ítéletekről, „ahol a nyelvhasználatot, a feliratokat, a kétnyelvűséget bombázzák”. Kelemen Hunor hangsúlyozta: az RMDSZ úgy gondolja, hogy ezeknek az ügyeknek „a magyar kétoldalú kapcsolatoknak a témájává kell válniuk”. Fontos, hogy a magyar kormány partnere legyen az erdélyi magyar közösségnek, és az erdélyi magyarság legitim törekvéseit támogassa – válaszolta a szövetségi elnök a kérdésre, hogy a magyar külügyminiszter késznek mutatkozott-e a felsorolt problémák kapcsán közvetíteni a román kormány felé.
A Szijjártó–Comanescu-találkozót némiképp előrevetítette Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet, aki az erdélyi Krónika pénteki számában megjelent interjúban úgy fogalmazott: „a román fél nyitottságán is múlik”, hogy a romániai magyarokat érintően „mely ügyek és milyen mélységben lesznek terítéken”.
