A Mátrai Erőmű volt vezetője szerint nem feltétlenül lehetséges és nem is észszerű a jelenleg legolcsóbb lakossági tüzelőanyag, a lignit értékesítésének betiltása. Kétséges, hogy az érintettek ki tudják fizetni a – feltehetően drágább – más megoldásokat.
A lignit jelenleg a legolcsóbb lakossági tüzelőanyag. Igaz, hogy egy családi ház télirevalójával akár egy teherautót is tele kell pakolni, ám ennek ára még így is csupán néhány tízezer forintra rúg. A kereslet a tüzelőanyag iránt 2008-ban, a gazdasági válság kezdetekor élénkült meg, ráadásul a hazai barnaszénbányák bezárása is a lignit felé fordította a szénnel fűtő mintegy 100 ezer háztartás figyelmét. A kezdetben évi 40-50 ezer tonnás értékesítésük mára évi 300 ezer tonna fölé nőtt.
Valaska József, a Magyar Bányászati Szövetség felügyelőbizottságának elnöke, a Mátrai Erőmű volt vezetője éppen ezért nem tartja sem feltétlenül lehetségesnek, sem észszerűnek a lakossági lignitértékesítések betiltását. Néhány hete Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Sallai R. Benedek LMP-s honatya kérdésére adott parlamenti válaszából derült ki, hogy a lakossági lignitértékesítést betiltó kormányrendelet-tervezet immáron a közigazgatási egyeztetés szakaszában tart. A Levegő Munkacsoport üdvözölte az elképzelést.
Valaska József tudomása szerint alacsony fűtőérték alatt, egyszersmind magas – akár hétszázalékos – kéntartalom felett tiltanák be a lignitárusítást. Ehhez képest a Mátrai Erőmű jó minőségű, kilogrammonként legalább 8-9 ezer kilojoule-os, másfél százalék körüli kéntartalmú lignitet értékesít. Ha viszont a szabályt végül ezekre az értékekre állítanák be, az nagymértékben befolyásolná a tűzifa-árusítást: a vizesebb fa fűtőértéke ugyanis már közelít ehhez. Ráadásul a jogszabályi határok mentén szerinte – például tisztítással – akár a szárazabb fára jellemző szintig is emelhető a lignit fűtőértéke.
