A kilátástalannak tűnő helyzetben Nurszultan Nazarbajev kazah elnök kínált segítséget ukrán kollégájának, Petro Porosenkónak hétfői kijevi tárgyalásain. Ukrajna Kazahsztánból is importálhat szenet – ígérte, ezzel is érzékeltetve, hogy a Moszkva egyik legszorosabb szövetségesének tartott Asztana az ukrán válság kérdésében nem feltétlenül áll ki teljes mellszélességgel Oroszország mellett.
Nazarbajev már korábban is értésre adta, hogy mindenképpen megvédelmezik országa szuverenitását, a minap egy nagy interjúban pedig kijelentette: a rubel gyengülése miatt piacvédő intézkedésekre lehet szükség. Az elnök nem mondta ki egyértelműen, de kazah szakemberek már felvetették, hogy – a Minszkkel és Moszkvával együtt alkotott vámunió ellenére – fel kellene újítani a vámellenőrzést a határon, mert Oroszország viszonylag olcsóvá vált a kazah üzletemberek számára, és ez elszívhatja a tőkét a közép-ázsiai szovjet utódállamból. Kazahsztán tehát az ukrán–orosz konfliktus rendezésében érdekelt, és ennek érdekében kész közvetíteni is – közölte Nazarbajev, miközben kiállt Ukrajna területi integritása mellett.
Egy nappal korábban, ugyancsak Kijevben ezt hangsúlyozta belorusz kollégája, Alekszandr Lukasenko is, aki a múlt héten egy meglepő kijelentéssel hívta fel magára a figyelmet. Egy tanácskozáson az országa biztonságát fenyegető veszélyekről szólva nemcsak az információs háborút és az európai NATO-csapatok megerősítését említette, hanem arról is beszélt, hogy „óvatosságra int keleti testvérünk viselkedése”. Porosenkóval most kifejezetten bizalmas hangnemben egyeztetett.
„Ha valamire szükséged van Belaruszból, csak szólj, és egy nap alatt megtesszük, amit kérsz”
– idézték szavait a beszámolók, amelyek szerint tárgyalópartnere cserébe Minszk és az Európai Unió kapcsolatainak építéséhez ígért segítséget.
Bár közvetítési kísérletük sikerét elemzők egy része megkérdőjelezi, Volodimir Feszenko, a kijevi Penta politikai elemző központ igazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy Lukasenko és Nazarbajev az orosz elnök felhatalmazásával tárgyalt Kijevben. – Ők olyan lehetőségeket is felvethetnek Porosenkónak, amelyeket Putyin nem, vagyis segíthetnek egy kompromisszum felkutatásában – mondta lapunknak a politológus, és felhívta a figyelmet arra, hogy kedden tartják Moszkvában a január elsején – Belarusz, Kazahsztán, Oroszország, majd Örményország részvételével – Eurázsiai Gazdasági Szövetséggé alakuló vámunió csúcsszervének államfői találkozóját, amelyen biztosan téma lesz az ukrán válság is.
Látványos előrelépést azonban egyelőre nem lehet várni, és ezt nem csak a „széncsata” fejleményei mutatják. Bár Szergej Lavrov orosz külügyminiszter némi reményt ébresztett azzal, hogy nemrég Porosenkót Ukrajna „legjobb esélyének” nevezte, és kijelentette, Moszkva Kelet-Ukrajnában nem akar „újabb Krímet”, Putyin a hét végén ismét az Oroszország szuverenitását, stabilitását és egységét fenyegető veszélyekről beszélt.
Magyarország a Balkánon tájékozódik
A Déli áramlat gázvezeték építésének lemondását követő helyzet megoldásáról, az orosz gáz Közép-Európába juttatásáról, valamint a Mol oroszországi jelenlétének megerősítéséről is tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszterrel hétfőn Moszkvában. A magyar miniszter szerint Novak megerősítette, a földgázt, amelyet Oroszország eredetileg a Déli áramlat gázvezetékbe szánt volna, teljes egészében Törökországba szállítják majd, és egy nagy regionális gázelosztó központ létesítését tervezik a török–görög határ közelében. Szijjártó kijelentette: ebből adódik a feladat, hogy Magyarország az Oroszországból, illetve részben Azerbajdzsánból Törökországba és onnan Délkelet-Európába eljutó földgáz Közép-Európába juttatásához megteremtse a pénzügyi, műszaki és infrastrukturális feltételeket. Ezért Magyarországnak tárgyalásokat kell folytatnia Görögországgal, ahova a tervek szerint elsőként érkezik be az energiahordozó, valamint azokkal a balkáni országokkal, amelyek az új gázvezeték lehetséges nyomvonalain helyezkednek el. A miniszter megemlítette, hogy a múlt héten már előzetesen tárgyalt Macedónia és Szerbia külügyminiszterével, és ezeket az egyeztetéseket a jövő év elején intenzívebbé teszik. (MTI)
