Erősödnek a szélsőséges pártok Európában. Cas Mudde holland radikalizmuskutató szerint néhány baloldali formáció is felül a hullámra.
Cas Mudde szerint a fiatalok jelentős része a radikális pártokra szavaz |
Megállíthatatlannak tűnik a populista, nacionalista és szélsőjobboldali pártok előretörése Európában. Ausztriában az elnökválasztások második fordulójában, május 22-én a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) párt jelöltje, Norbert Hofer pár tizedszázalékkal maradt alul Alexander Van der Bellen független (zöldek által támogatott) jelölttel szemben. Szlovákiában a márciusi választásokon először kerülhetett be nyíltan neonáci párt a törvényhozásba. Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) populista idegenellenes párt erősödik. Cas Mudde, a georgiai egyetem professzora a szélsőjobboldal felfutását három tényezőre vezeti vissza: a gazdasági fellendülés lassulására, a menekültválságra és a terrorizmusra.
– Európa lakossága ideges a menekültek miatt. Úgy érzik, a hagyományos pártok nem vigyáznak a biztonságukra – mondta a Népszabadságnak a holland radikalizmuskutató, aki szerint Európa radikalizálódása már 2000-es évek előtt elkezdődött. Franciaországban például az ultranacionalista és korábban antiszemita, mára bevándorlás- és muzulmánellenes Nemzeti Front 1997-ben és 2002-ben is tíz százalék feletti eredményt ért el a törvényhozási választásokon. Mudde úgy véli, nemcsak a szélsőjobboldal erősödött Európában, hanem a populista és nacionalista pártok is, mint például a Fidesz, az utóbbi gyakran olyan témákkal politizál, amelyekkel általában a radikális pártok szoktak.