galéria megtekintése

Szélsőséges hangok Európában

9 komment


Fenes Gábriel

Erősödnek a szélsőséges pártok Európában. Cas Mudde holland radikalizmuskutató szerint néhány baloldali formáció is felül a hullámra.

Cas Mudde szerint a fiatalok jelentős része a radikális pártokra szavaz
Cas Mudde szerint a fiatalok jelentős része a radikális pártokra szavaz

Megállíthatatlannak tűnik a populista, nacionalista és szélsőjobboldali pártok előretörése Európában. Ausztriában az elnökválasztások második fordulójában, május 22-én a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) párt jelöltje, Norbert Hofer pár tizedszázalékkal maradt alul Alexander Van der Bellen független (zöldek által támogatott) jelölttel szemben. Szlovákiában a márciusi választásokon először kerülhetett be nyíltan neonáci párt a törvényhozásba. Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) populista idegenellenes párt erősödik. Cas Mudde, a georgiai egyetem professzora a szélsőjobboldal felfutását három tényezőre vezeti vissza: a gazdasági fellendülés lassulására, a menekültválságra és a terrorizmusra.

– Európa lakossága ideges a menekültek miatt. Úgy érzik, a hagyományos pártok nem vigyáznak a biztonságukra – mondta a Népszabadságnak a holland radikalizmuskutató, aki szerint Európa radikalizálódása már 2000-es évek előtt elkezdődött. Franciaországban például az ultranacionalista és korábban antiszemita, mára bevándorlás- és muzulmánellenes Nemzeti Front 1997-ben és 2002-ben is tíz százalék feletti eredményt ért el a törvényhozási választásokon. Mudde úgy véli, nemcsak a szélsőjobboldal erősödött ­Európában, hanem a populista és nacionalista pártok is, mint pél­dául a Fidesz, az utóbbi gyakran olyan témákkal politizál, amelyekkel általában a radikális pártok szoktak.

 

– Orbán Viktor egy alternatív modellt hozott létre Európában, ami a nacionalizmuson alapszik. Eszerint Magyarország a magyaroké, Európa pedig az európaiaké – magyarázza a radikalizmuskutató, aki megjegyzi: ez a fajta politizálás a társadalom nyugtalansága miatt sikeres. Ezért sem meglepő, hogy a baloldali, de szintén populista politikusok is jobboldali retorikát kezdtek el használni, e kategóriába sorolható Robert Fico szlovák miniszterelnök és Milos Zeman cseh államfő.

A baloldal elgyengülésének okát Mudde abban látja, hogy több szo­ciáldemokrata párt döntött úgy: átvált a korábban jobboldalinak számító – vállalkozó- és piacbarát – gazdaságpolitikára. Lengyelországban és Magyarországon a baloldal összeomlásában a korrupciós botrányok is jelentős szerepet játszottak. A történet azonban nem csak arról szól, hogy a szélsőjobb egyre népszerűbb, a hagyományos pártok pedig nem. Az emberek elfordulnak a politikától, elégedetlenek. Bőven van tere az idegenellenes, nacionalista hangok erősödésének.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.