A 3,5 milliós, Európa egyik legszegényebbjének tartott országnak viszont stabil kormányra van szüksége, hogy a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Bizottság felszabadítsa a tavalyi bankbotrány nyomán befagyasztott segélyprogramjait. Octavian Armasu pénzügyminiszter szerint külföldi segélyek híján már a februári fizetéseket sem tudják folyósítani. Ezért vezetett – egy héttel a kinevezése után – Filip első külföldi útja Bukarestbe. Románia azonban csak akkor folyósítja az ígért 150 millió eurós kölcsön első, 60 millió eurós részletét, ha a chisinaui kormány végrehajtja a „szükséges reformokat”. Dacian Ciolos román miniszterelnök nyilvánosan nem beszélt konkrét feltételekről, de a moldovai sajtó kiderítette, hogy Bukarest ugyanazt várja, amit a többi külföldi hitelező is: garanciákat arra, hogy elzárják a „csapot”, amelyen keresztül nemrég elfolyt a moldovai bankrendszerből egymilliárd euró, a bruttó össztermék nyolcada.
Pavel Filip azért nem teljesen üres kézzel tért haza Bukarestből. A román kormány kész gyorssegélyt adni Moldovának, alapvető élelmiszerek és fűtőanyag formájában, addig is, amíg a kölcsön utalására jelzést kap a Nemzetközi Valutaalaptól. A politikai stabilitás nemcsak Chisinaunak, hanem Románia és az egész régió biztonsága szempontjából is fontos, magyarázta a gesztust a román kormányfő, alighanem arra is utalva, hogy Moldova a Nyugat és a Moszkva által saját érdekövezetnek tekintett régió határán fekszik.
A parlament feloszlatását követelő Méltóság és Igazság Platformhoz két oroszbarát erő, a Mi Pártunk és a Szocialisták Pártja is csatlakozott. A felmérések szerint jelenleg ez a két legnépszerűbb párt, és fennáll a veszély, hogy az előrehozott választások nyomán a Moldovai Köztársaság Európa helyett az Oroszország vezetésével, néhány szovjet utódállam részvételével létrehozott Eurázsiai Gazdasági Unió felé fordul. Ezért is sietett üdvözölni Brüsszel az új chisinaui kormány megalakulását. A Nyugat számára – különösen a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása után – még mindig jobb egy korrupcióval vádolt és eredménytelen európai irányultságú vezetés, mint egy nyíltan Moszkva-párti kormány.
Az oroszbarát erők a tavaly nyári önkormányzati választások alkalmával fontos pozíciókat szereztek, és egyes elemzők szerint tartani lehet attól, hogy ezek orosz „gócokká” válnak. Olyanná, mint amilyen a Moszkva kontrollja alatt álló, Transznisztriaként ismert Dnyeszteren túli területen működő szakadár köztársaság, ahol jelenleg is – részben „békefenntartóként” – 1500 orosz katona állomásozik. Noha a kontingens kis létszámú, óriási elrettentő erőt jelent, mivel a terület ellen irányuló akciók Oroszország elleni támadásként értelmezhetők.
Egyes források szerint az utóbbi időben moldovaiak tömegei kaptak orosz állampolgárságot és útlevelet. Titus Corlatean volt külügyminiszter szerint Moszkva indokot keres, hogy állampolgárai megvédése ürügyén beavatkozzon Moldovában. A múlt heti chisinaui parlamenti incidens után Vlagyimir Putyin elnök össze is hívta az orosz nemzetbiztonsági tanácsot, jelezve, hogy Moszkva szorosan nyomon követi a moldovai eseményeket.
