Sok háború közt egy kis béke
Meglepő fordulat a Közel-Keleten: ismét kibékül Izrael és Törökország. A két tárgyaló, Feridun Sinirlioglu és Joseph Ciechanover megállapodott a részletekről, a hét végén pedig alá is írja a dokumentumot – adta hírül a Hürriyet című isztambuli napilap. A két korábbi szövetséges között az utóbbi hat évben időnként pattanásig feszült a viszony. Ankarában ugyanis úgy vélték, hogy a szunnita világban csak akkor szerezhetnek vezető szerepet, ha hátat fordítanak Izraelnek.
|
A gázai Hamasz-vezető, Iszmail Hanije (zászlóval) a Mavi Marmara fedélzetén
Osman Orsal / Reuters |
A szakítás oka a Mavi Marmara- incidens volt: 2010-ben egy török komphajó át akarta törni a Gázai övezet tengeri blokádját, ám ezt az izraeliek brutálisan megakadályozták. Tíz török állampolgár meghalt, amikor izraeli kommandósok megszállták a hajót. Az incidens után visszahívták a nagyköveteket, megszakadtak a katonai kapcsolatok, visszaesett a kereskedelmi forgalom. Azóta azonban Barack Obama amerikai elnök szinte kényszerítette Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt a bocsánatkérésre, s az áldozatok családjainak is kárpótlást ígértek. Izrael azt követelte, hogy Törökország zárassa be a Hamasz isztambuli irodáját. Az irodavezetőt valóban kiutasították, de a képviselet továbbra is működik. Ankara még egy gesztust tett: megszüntette vétóját, amivel meggátolta Izrael és a NATO hivatalos együttműködését.
Kompromisszum született a Gázának szóló török segélyek ügyében is. Ezeket nem közvetlenül, hanem az asdódi kikötőn keresztül szállíthatják a törökök a palesztinoknak. Ezt Recep Tayyip Erdogan török elnök az iszlám szolidaritás győzelmeként mutatja be hazai híveinek, miközben nem teljesült fő követelése, a gázai blokád megszüntetése.
A kompromisszumkészséget erősítette, hogy az iráni nukleáris megállapodást követően a szunnita arab országok és Izrael sok tekintetben egy oldalra került. A szíriai polgárháború is hallgatólagos együttműködésre kényszeríti a feleket. Ez megkönnyítette a törököknek, hogy arcvesztés nélkül állítsák vissza a korábbi baráti viszonyt. Különösen, hogy Erdogan menesztette előző miniszterelnökét, Ahmet Davutoglut, akiről azt mondják, harcosan Izrael-ellenes álláspontot képviselt.
A törökök megegyezési kedvét javította, hogy miután kútba esett az orosz földgázt szállító vezeték terve, szükségük van az izraeli tengeri gázlelőhelyeken kitermelt szénhidrogénre. Az izraelieknek jó megoldás lenne, ha török csöveken keresztül adhatnák el a földgázt Európában. A földgázüzlet mellett a törököket a hadiipari együttműködés felújítása is érdekli. Amíg tűzszünet volt a Kurd Munkáspárttal (PKK), kevésbé volt szükség az izraeli felderítőtechnikára, drónokra. Most ismét vásárolnának vagy közös fejlesztésbe kezdenének. Arra is számítanak, hogy az enyhülő légkör további izraeli turistatömegeket irányít az oroszok által mellőzött üdülőparadicsomokba.
A ciprusi kérdés
A Reuters elemzése szerint a török–izraeli rendezés javítja a ciprusi kérdés rendezésének esélyét is. A földgázvezeték a ciprusi területi vizeken át vezetne Törökországba, de ehhez a sziget két részének előzőleg rendeznie kellene viszonyát. A török és görög ciprusi politikusok mostanában egybehangzóan állítják – nem először persze –, hogy küszöbön áll az újraegyesítés.
