A folyosó több mint másfél kilométer hosszú, és egy félkész épületben volt a kijárata. A házat decemberben kezdték építeni, majd néhány hónappal később az építkezés leállt – mondta el egy közelben lakó gazdálkodó. A férfi elmondása szerint februárra vagy márciusra már úgy tűnt, a homlokzat elkészült, a munkások mégis tovább hordták a szemetet, egészen péntekig, amikor egyszer csak mind elmentek.
|
Ennél a félkész háznál volt a titkos alagút kijárata
Edgard Garrido / Reuters |
Elemzők szinte kizártnak tartják, hogy az összehangolt akció sikeres lehetett volna, ha Guzmánnak nincsenek cinkosai a börtön személyzetének sorában.
El Chapo 2001-ben már megszökött a börtönből, és szökésben volt egészen 2014 februárjáig. Újabb akciója a mexikói büntetés-végrehajtás kudarca, melynek kapcsán felmerült a börtönszemélyzet érintettsége. Enrique Peña Nieto mexikói elnök azt mondta, alaposan ki fogják vizsgálni a szökést lehetővé tevő okokat.
„Nem lehet valamilyen szintű korrupció nélkül megépíteni egy egy mérföldes alagutat” – mondta Ioan Grillo újságíró, az „El Narco: Inside Mexico's Criminal Insurgency” című, a mexikói drogháborúról szóló, valós eseményeket feldolgozó könyv szerzője.
Egy korábbi kábítószer-kereskedő pedig azt nyilatkozta vasárnap a CNN-nek, hogy a hatóságok egyértelműen nem kerestek alagutakat a börtön közelében Guzmán szökését megelőzően, ami annak a jele, hogy nem akarták megakadályozni a kitörési kísérletet.
|
Az alagút lejárata. Kicsit sem feltűnő.
Reuters |
Pedig felmerülhetett volna a börtönőrökben, hogy a drogbáró megpróbál alagutat ásni, hiszen korában már átverte a hatóságokat föld alatti rejtekhelyeivel. Amikor a tengerészgyalogosok egy tavalyi akció során rajtaütöttek Guzmán tartózkodási helyén, Culiacanban, a drogbáró el tudott menekülni egy, a fürdőkádja alól nyíló alagúton keresztül egy három kilométerrel távolabbi házba. A kudarcba fulladt rajtaütés után fedeztek fel egy alagútrendszert a mexikói város alatt, ahol a régóta keresett drogbáró főhadiszállása volt. El Chapót ezért csak később Mazatlanban, egy tengerparti üdülővárosban tudták elfogni, ami mintegy 200 kilométerre fekszik Culiacantól.
Ráadásul máshol is találtak már titkos járatokat az országban. Még 2013-ban a nyomozók felfedeztek egy kacskaringós alagutat San Diego és a mexikói Tijuana között. Ez annyira kifinomult föld alatti járat volt, hogy el is nevezték szuperalagútnak. Az állítólag a Sinaloa kartell tulajdonában lévő titkos alagút több mint 10 méter mélyen futott a felszín alatt. Az 1,22 méter magas és 90 centi széles járat teljesen ki volt világítva, saját szellőzőrendszere és vasúti berendezése volt. Két nagy raktár nyílt belőle, melyekben összesen 12 millió dollár értékű kábítószert találtak.
A felfedezés után Laura Duffy amerikai főügyész azt mondta, a csempészalagutak innentől kezdve kiemelt figyelmet érdemelnek. „Ha építik, megyünk, és megtaláljuk őket. És ha megtaláljuk őket, el is pusztítjuk az alagutakat” – mondta.
Ez a szökés nagyon fáj Nietónak
Bár Enrique Peña Nieto a drogbáró drámai szökése kapcsán ígéretet tett arra, hogy teljes körű kivizsgálást fognak folytatni, és az állam hathatósan fellép a Mexikót sújtó korrupció a kábítószer-kereskedők által elkövetett erőszakos bűncselekmények ellen, a mexikóiak szeptikusak – írja a Reuters. Az elnök négynapos párizsi látogatásán arról beszélt, hogy El Chapo szökése meggyalázta Mexikót. 2014-ben, amikor Guzmánt letartóztatták, Nieto kijelentette, hogy a drogbáró újabb szökése „megbocsáthatatlan” lenne. Kritikusai most szüntelenül emlékeztetik ezekre a szavakra.
Ellenzéki politikusok azt is a szemére vetették, hogy a történtek miatt az elnök nem látta szükségesnek megszakítani párizsi látogatását, pedig indokolt lett volna azonnal hazautaznia. Az ellenzék és a kormánypárt egyaránt meg van győződve róla, hogy a drogbáró szökését a börtön személyzete tudatosan tette lehetővé, hisz kizárt, hogy a több mint egy kilométeres alagút kiásása ne járt volna zajjal. Ráadásul az, hogy a kijárat éppen Guzmán cellájának zuhanyzója alatt volt, feltételezi, hogy a cinkosok jól informáltak voltak a börtön belső elrendezését illetően.
Malcolm Beith, a drogbáró életrajzírója is azt állítja, hogy a szabadlábon lévő bandatagok megkaphatták a börtön tervrajzát.
„Kellett, hogy legyenek ott bűnrészesek” – jelentette ki Ricardo Pacheco, a kormányzó Intézményes Forradalmi Párt tagja, az alsóház Igazságügyi Bizottságának elnöke. „Ahhoz, hogy egy ilyen dolgot véghezvigyenek, rengeteg erőforrásra volt szükség: anyagira, technológiaira és emberire.”
A szökés nem is jöhetett volna rosszabbkor Enrique Peña Nieto számára, aki az elmúlt 12 hónapban arról igyekezett meggyőzni nemzetét, hogy Mexikóban bevezetett egy sor korrupcióellenes és igazságügyi reformot. A közhangulat a hadsereg által elkövetett, bírósági tárgyalások nélküli kivégzések híre és a rendőrség és a drogkartellek összejátszása miatt bekövetkezett gyilkosságok miatt került a mélypontra. Tavaly 43 tanárjelöltet gyilkoltak meg, ami tömeges tiltakozóhullámot váltott ki. El Chapo szökése súlyosan aláásta a Nietóba vetett bizalmat.
Guzmán szökése miatt szombat óta a börtön 31 tisztviselőjét hallgatták ki, köztük volt az igazgató is. Ám a legfőbb ügyész hivatala egészen hétfő délelőttig nem tartotta fontosnak kikérdezni a börtön közvetlen közelében élőket.
Egy névtelenséget kérő katona a Reutersnek azt mondta, az intézmény mellett már egy éve zajlik a közeli hajóút bővítése. Ennek köszönhetően egy hatalmas, nyitott árok tátong, benne három, egyenként 2.5 méter széles csővel, melyek a börtön körül kígyóznak, így nem lenne meglepő, ha a környéken élők semmi gyanúsat nem észleltek volna.
Másik két katona és egy rendőr arról beszélt a hírportálnak, hogy bár Guzmánt nyolc perccel este kilenc előtt látták utoljára, a riasztást csak este tíz után adták ki.
Akik segítettek El Caponak megszökni, valószínűleg szép kis summát kaptak, de még többet kaszálhat az, aki segít elfogni. Arely Gomez főügyész 60 millió pesós (3,82 millió dollár, azaz több mint 1 milliárd 76 millió forint) vérdíjat tűzött ki. A drogbáró 2009 óta minden évben szerepel a Forbes magazin legbefolyásosabb embereinek listáján, egyesek szerint az államfőnél is nagyobb a hatalma. Kérdéses tehát, hogy ki merne szembeszállni vele még ily mesés összeg reményében is.
