Kijevben a szakadárokat vádolják azzal, hogy támadják a hadsereg és a nacionalista Jobboldali Szektor kormánypárti önkénteseinek ellenőrzése alatt álló repteret, a lázadók szerint viszont az ott állomásozó kormányegységek rendszeresen donyecki lakónegyedeket is tűz alá vesznek. A város önkormányzatára hivatkozva az ukrán sajtó azt közölte, hogy szerdára virradó éjszaka három civil halt meg, amikor társasházakat ért találat.
A kijevi külügyminisztérium szerint a tűzszünet öt hete alatt 56 kormánykatona és 32 civil vesztette életét, az ENSZ jelentése alapján a fegyvernyugvás kezdete óta legkevesebb 331-en haltak meg, a konfliktus összes áldozatának száma pedig elérte a 3660-at.
A donyecki reptér környékén zajló eseményeket jelképesnek tartja Alekszej Muhin, a Politikai Információs Központ moszkvai tanácsadó cég vezérigazgatója. A harcok hátterében ő nem lát politikai tényezőket – mondta a Népszabadságnak. Szerinte inkább arról van szó, hogy az egymással szemben állók presztízskérdésnek tekintik a létesítmény felügyeletét.
Komoly katonai indítékokat feltételez viszont a felkelők akciói mögött Tarasz Berezovec ukrán politológus. A Berta Communications kijevi stratégiai tanácsadó társaság igazgatója úgy véli, a légikikötőre azért van szükségük a szakadároknak, mert a Krím félszigeten maradt ukrán repülőgépekből ott akarják létrehozni a saját légierejüket.
Abban mindkét szakértő egyetért, hogy az október 26-án esedékes ukrajnai parlamenti választásokig nem lesznek nagyobb harcok. Kijevnek nem érdeke, hogy a voksolás ágyútűz mellett folyjon, hiszen ez csökkentené az új törvényhozás legitimitását – vélekedett lapunknak Muhin. Ő azonban később elkerülhetetlennek tartja az összecsapások súlyosbodását, mondván: Ukrajna vissza akarja szerezni a szakadár területeket, és kísérletet is tesz majd erre, amint a NATO egyes tagországainak segítségével megerősítette a hadseregét.
Berezovec viszont a sem háború, sem béke állapot elhúzódására számít. Szerinte Kijev csak néhány év múlva próbálja meg visszahódítani a szeparatista térséget, most az általa ellenőrzött területek és a hadsereg fejlesztése a legfontosabb.
– A viszály fokozatosan elcsendesedik, éles szakasza lezárult, a helyét amolyan „befagyasztott konfliktus” veszi át – fejtegette lapunknak a kijevi elemző. A kiterjedt katonai akciók folytatására sem az általa csak „terrorista államoknak” nevezett szakadár régió, sem az ukrán kormány nem áll készen, és ez a helyzet Moszkvában is megfelel. – Állandó marad a feszültségforrás, miközben Ukrajna gazdasági erőt veszít – mondta. Példaként azt hozta fel, hogy Kijev jelentős ipari üzemek, az ukrajnai bányák túlnyomó része fölött veszítette el az ellenőrzést, és ma már szénből is behozatalra szorul.
Megy, de marad
Alig két hónap után távozik az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke. Alekszandr Zaharcsenko egy interjúban jelentette be a döntését, ám az oroszbarát lázadók több vezetője is azt nyilatkozta, hogy nem tudnak társuk lemondásáról. A Donyeck környékéről származó Zaharcsenko augusztus elején került a mindaddig a moszkvai Alekszandr Borodaj vezette szeparatista kormány élére. Az interjúban arra utalt, hogy nem ért egyet a szeptember 5-én Minszkben megkötött tűzszüneti megállapodás egyes kitételeivel, miszerint a két szakadár régió, azaz Donyeck és Luganszk megye egy része a kijevi kormány fennhatósága alatt maradna. Döntése alátámasztani látszik azokat a híreket, amelyek szerint nézeteltérések, sőt ellentétek lehetnek a szeparatista erők egyes csoportjai között. Zaharcsenko ugyanakkor nem akar kiszállni a politikából: jelöltette magát a „népköztársaság” elnökválasztására, amelyet a tervek szerint november 9-én tartanak meg.
