Julius Caesar megértette, hogy a tropikus év egészen pontosan 365 egész és 242 198 milliomodrészt tesz ki, ezért i. e. 45-ben elrendelte a 445 napos hosszú évet (annus confusus), bevezette a négyévenkénti kétszer hatos (366) szökőévben a plusznapot, de a 11 perces évenkénti eltéréssel már nem tudott megbirkózni. Külön pech, hogy Caesart az új évrend első évében megölte Brutus, utódja, Augustus figyelmét pedig lekötötte, hogy a júliust követő hónapot, róla nevezzék el. És el is nevezték augusztusnak. A folytatás még brutálisabb volt.
Caligula az eredeti hetedik hónapot (a szeptembert) germanicusra, Néró az áprilist neroneusra, a májust claudiusra változtatta, Domitianus pedig az októbert nevezte el saját magáról. Commodus végül az összes hónapot átkeresztelte, csak az augusztust hagyta békén. Csoda-e, hogy összeomlott a Római Birodalom? A 11 perces különbözet ad magyarázatot arra, amit gyerekkorunkban nem tudtunk megérteni (mert elfelejtették megmagyarázni): hogy tudniillik miért ünnepeljük a nagy októberi szocialista forradalom napját 12 napos késéssel november 7-én?
|
| Julius Caesar, január és február apja |
Hát azért, mert az ortodox egyház nem volt hajlandó eltérni a Julianus-naptár számításaitól, pedig XIII. Gergely pápa 1582 februárjában a niceai zsinaton úgy rendelkezett, hogy október 4-e után nyomban 15-e következzék. Gergely ezzel visszazökkentette az idő kerekét. A picinyke eltérést elég lesz 2800 év múlva korrigálni. Piha! Lenin elvtárs egyébként 1918. január 25-én írta alá azt a rendeletet, hogy január 31-e után február 14-e jöjjön. Ezzel bevezették a Szovjetunióban is a Gergely-naptárt.
Kiskarácsony: csak malacot!
A magyar nyelvterületen újév napját kiskarácsonyként említik. Ekkor régen házról házra mentek és újévi jókívánságokat mondtak. Újévkor babonásan figyelni kellett az evésre és a cselekedetekre. Nem volt szabad baromfihúst enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét, ha viszont valaki babot, lencsét, borsót evett, sok pénzre számíthatott. A halevést a farkánál kellett kezdeni, nehogy elússzon a szerencse. A rétessel ki lehetett nyújtani a gazdagságot. A leányok versenyeztek: amelyikük kocsonyacsontját először vitte el a kutya, hamarabb ment férjhez. A malac szerencsét hozott. Ha röfögött, amikor a lányok megrúgták az ól oldalát, számíthattak udvarlóra.
Aki megtalálta a lencsébe rejtett mandulaszemet, szintén számíthatott a férjhez menésre – írja Szabó Emese a Kerekítő című drámapedagógiai honlapon. Újév napján tilos mosni, teregetni (mivel az a kiterítésre, a halálra utalt!). Nem volt tanácsos kölcsönadni, és tilos volt a szemetet kivinni a házból. Különleges népszokás volt az újévi fokhagyma-kalendárium: a tizenkét hónapot jelképező tizenkét gerezd fokhagymába sót tettek, amelyikben reggelre a só megnedvesedett, arra a hónapra sok esőt vártak. A zajos évbúcsúztatónak sokféle magyarázata van. Hajdúszoboszlón azt tartják: a bödönöket, tepsiket összeverő asszonyok így űzték el a törököt. Még ha ez nem egészen sikerült is.
Az egyház azonban természetesen nem alkalmazkodott a változáshoz. Az ortodox hívők a karácsonyt (ami nem volt ünnep az egykori Szovjetunióban) a Julianus-naptár szerint ma is január 7-én ünneplik, az újévet január 13-án köszöntik.Magyarországon a szerbek, a bolgárok, a románok, az oroszok ünnepelnek így. Vannak reformtervek. Összevonná például az ortodox karácsonyt az újévvel Andrej Kurajev, a moszkvai teológiai akadémia professzora, aki szerint, ha Krisztus születése január hetedikére esik, akkor nem helyes, ha az új év egy héttel korábban kezdődik.
Az ortodox filozófus javaslata szerint a karácsonyt és az újévet is január elsején kellene ünnepelni (vagy december 31-én a karácsonyt és január elsején az újévet). Szerinte csak a húsvét időpontját jelöli a kánon. Egyébként embertársaink negyede nem január elsején köszönti az új évet. A kínai Chunije (tavaszünnep, holdújév) a február 4-éhez eső legközelebbi első újhold napján köszönt ránk, ez az idén február 19-ére esik. Az ajándékozással kísért óévbúcsúztató szokásai szerint az ajtókat és az ablakokat ilyenkor újrameszelik, de a szemetet mindig befelé kell söpörni, hogy a szerencsét el ne űzzék az otthonokból.
Egybecseng a mi babonáinkkal, hogy újév napján el kell rejteni a söprűket, és még a betegek is felkelnek ágyukból, hogy év közben egészségesebbek legyenek. A petárdadurrogtatás a szellemek elűzését szolgálja. Újév napján nem szabad az óévet emlegetni, a sírás is tiltott. S hogy ez a tilalom érvényesülhessen: ez az a nap, amikor a gyerekeket sem szabad megverni! Az ünnep egy hétig tart, Kínában nincsenek máskor munkaszüneti napok. Az iszlám a holdnaptárt használja, s időszámításuk kezdőnapja 622. július 16-a, azaz Muharram hónap elseje, bár a hidzsra (Mohamed próféta kivándorlása Mekkából Medinába) szeptember 23-án történt.
|
A szerencsehozó szerencsétlen: a malac
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Miután az iszlám naptárban egy év 12 hónapot és 354 napot tartalmaz, az év kezdete folyamatosan vándorol „visszafelé”. 2015-ben Muharram elseje október 15-ére esik, bár az iszlám országok többségében a hivatalos újév napja többnyire igazodik a nyugati kultúra évkezdetéhez. A vallásos zsidók az újévet (Rós hasána, az év feje) az idén szeptember 14-e és 15-e között ünneplik. A naptár szerint ez lesz az 5776. év a világ és az ember teremtése óta. A zsinagógai újév napja mindig újholdra esik. Központi eleme a lelki számvetés és az önvizsgálat, jellemző színe a fehér, gyümölcsei a gránátalma, a datolya, a csicseriborsó és a tök.
A hindu újévet égi jelenséghez kötik: április 14. környékén a Nap a Kosba lép. Az esztendő az idősebbek tiszteletével és jókívánságok cseréjével kezdődik. Ez a Diwali, a Fények ötnapos ünnepe, mely ebben az évben Kartika hónap (november) 11-e és 15-e közé esik. A perzsa újévet (noruz) több mint 300 millió ember ünnepli március 21-én, főként Iránban, Azerbajdzsánban, Afganisztánban, Zanzibáron és Közép-Ázsia országaiban. Zarathustra követőinek, a szúfizmusnak és a bahái híveinek is ünnepe ez, 2008 óta az UNESCO kulturális örökségének része.
A buddhisták már december 21-én átléptek az új évbe. A téli napforduló ünnepe számos keleti népnél –a magyarok sztyeppei elődeinél is –kiemelkedő örömnap volt. A kínai krónikák a hunok esetében is feljegyezték a sötétség fordulójának megünneplését. A turáni népek hitvilágában ez a nap a megújulást, az újjászületést jelképezte. A magyar hagyományban a fényt, az új világosságot a csodaszarvas legendájához kötik. A fény a remény, a megújuló természet és a jövőbe vetett hit szimbóluma.
Amikor nem skótok a skótok
A New Year’s Eve, újév előestéje névre hallgató szilvesztert behatárolja, hogy december 31. rendes munkanap a szigetországban, ahol a szünnapok áthelyezgetése ismeretlen. Emlékeim szerint Londonban az 1999–2000-es millenniumi felhajtás adott határozott lökést a nagyobb szabású ünnepségnek. Ekkor rendezték meg az első tűzijátékot, amely azóta egyre nagyobb népszerűséget élvező hagyománnyá vált.
Az egyre veszélyesebb méreteket öltő tömeg korlátozása érdekében ezúttal már csak előre megváltott (és december közepére el is fogyott) jegyekkel lehetett belépni a Westminster és a Waterloo hidak között a Temze mindkét oldalán kialakított nézőtérre. A Southbank kulturális központ tőszomszédságában megrendezett tűzijáték akkor kezdődik, amikor a Big Ben elüti az éjfélt. Az új, fizetős érában a 12 fontos jegyek gyorsan felkerültek az e-Bayre, ahol a fővárosi tanács minden figyelmeztetése ellenére megsokszorozták az árukat.
London önkormányzata a metróhálózat szilveszteri ingyenessé tételével járul hozzá a hangulathoz, biztosítva egyben, hogy kevesebb autós üljön ittasan a volánhoz. Mert hát ezen az éjszakán nagyon sok brit veszti el a mértéket. Pedig érdemes lenne előre gondolkodni, hiszen újév napján a Piccadilly és a Regent’s Street környékén óriási felvonulásra kerül sor. Húsz ország 8500 előadója, rezesbandák, pompontáncosok, bohócok, akrobaták, West End-i musicalek szereplői vesznek ezen részt.
Az extravagáns parádé a Piccadillyn a Ritz luxusszállótól indul és közel három és fél kilométer megtétele után a Big Ben környékén fejeződik be. Az igazán követendő példának Walesnek kellene lennie, ahol az embereknek az a felfogásuk, hogy mielőtt az új év beköszöntene, minden adósságot ki kell fizetni, ellenkező esetben a tartozások az egész következő évet beárnyékolják. Ugyancsak Walesben szilveszterkor, amikor eljön az éjfél, az első óraütésnél kinyitják a hátsó ajtót és kiengedik az óévet, majd gyorsan becsapják az ajtót, benn tartva így a szerencsét, végül az utolsó hangnál megint kitárják, invitálva az új évet.
A skótokhoz hasonlóan egyetlen brit tartomány sem képes elengedni magát szilveszterkor. Persze egészen más dimenziója lett volna az újévköszöntésnek, ha a függetlenségről szóló népszavazáson az „igen” tábor aratott volna győzelmet Skóciában. Az ünneplésnek külön neve is van itt, Hogmanay, melynek értelméről megoszlanak a vélemények, de valószínűleg egy a gyerekeknek szilveszterkor kínált, zablisztből készült keksznek a nevével függ össze.
A Hogmanay Edinburghban monumentális partit jelent, a központban található Prince’s Streeten, illetve a városképet meghatározó ódon kastély és II. Erzsébet skóciai rezidenciáját, a Holyroodhouse-palotát összekötő Royal Mile, királyi mérföldön. Sok helyen nemhogy január 1-jéig, de még egy nappal tovább elhúzódik a móka és a kacagás. Nem véletlen, hogy Skóciában január 2-a is munkaszüneti nap.
(R. Hahn Veronika, London)
