Összefogásra a közeljövőben sem lát esélyt Pavel Szalin, az orosz kormány mellett működő Pénzügyi Egyetem politológiai kutatóközpontjának igazgatója. – A rendszeren kívüli ellenzék vezetőinek túl sok a személyes ambíciója, ami nincs összhangban a politikai potenciáljukkal – mondta az elemző a Népszabadságnak. Ám a vereség fő okát abban látja, hogy a jelenlegi hatalmi rendszer ellenfelei nem tudtak hiteles alternatívát kínálni a választóknak.
– Politológiai szempontból helyesen cselekedett a Parnasz, a Putyin-ellenes pozícióval egy létező közéleti résbe nyomultak be. Ám csak bírálattal, a hatalom ostorozásával nem lehet tömegeket megnyerni, saját programot is kell kínálni, ezt viszont nem tették meg – vélekedett Szalin.
Elképzeléseiket amúgy is nehezen tudják hitelesként bemutatni és elfogadtatni. Nem is csak azért, mert a túlnyomó részt kormánybarát médiában nem vagy csak alig kaptak lehetőséget arra, hogy üzeneteiket eljuttassák a közvéleményhez. A választási kudarcban szerepet játszott, hogy a frontvonalba – például Kaszjanov és a Jabloko-alapító közgazdász, Grigorij Javlinszkij személyében – jórészt az 1990-es évekből örökölt személyiségeket állítottak. Márpedig azt az egyebek közt alvilági háborúkkal és a bankbetétek elértéktelenedésével kísért korszakot az orosz közvélemény túlnyomó többsége még ma is a „rossz emlékű" állandó jelzővel illeti.
– Oroszországban a választók nem pártokra vagy ideológiákra szavaznak, hanem személyekre, és – még ha azok jó és okos emberek is – nem akarnak Kaszjanovra vagy Javlinszkijra voksolni – mondta az angol címe ellenére orosz hetilap, a New Times fórumán Alekszej Navalnij.
Az ő politikai karrierje jól jellemzi az orosz ellenzék helyzetét. Korrupcióellenes bloggerből lett a kormányellenes erők nagy reménysége. 2013 nyarán, a moszkvai főpolgármester-választáson úgy gyűjtött be több mint 27 százalékot, hogy előzőleg pénzügyi visszaélések miatt elítélték, s a hírek szerint csak Putyin személyes jóváhagyásával indulhatott. Aztán büntetését felfüggesztették, és amíg az érvényben van, nem indulhat választásokon. Vagyis Szalin szerint végleg kiiktatták a politikából.
Abban sem nagyon lehet bízni – véli a politológus –, hogy a Nyílt választások nevű kezdeményezésével a börtönt is megjárt, emigrációban élő üzletember, Mihail Hodorkovszkij lehel életet az ellenzékbe. – Hodorkovszkij elszakadt az orosz valóságtól, nem érti, mi zajlik az országban – fejtegette lapunknak Szalin, aki szerint az egykori olajmilliárdos a 15 évvel ezelőtti állapotokból indul ki.
Kevesen voksoltak a Krímben
Az amúgy is alacsony, nem egészen 48 százalékos átlagos részvételi aránynál is rosszabb mutatókat hoztak a vasárnapi dumaválasztások a 2014 márciusában Oroszországhoz csatolt Krímben. A félszigeten az arra jogosultak 45, a különleges státuszú Szevasztopolban pedig csak a 42 százaléka járult az urnákhoz. A BBC orosz nyelvű honlapja által megszólaltatott szakértők szerint ez egyrészt azt jelzi, hogy a krímiek csalódottak, mert többet vártak az orosz annexiótól, másrészt arra utal, hogy az orosz érvelés szerint az elcsatolás alapját jelentő, másfél évvel ezelőtti népszavazáson sokkal kevesebben vehettek részt, mint a hivatalosan bejelentett 80-90 százalék. (BBC)
