galéria megtekintése

Régi arcokkal nem lehet választást nyerni

9 komment

Poór Csaba

Összefogás és megújulás nélkül a politikai partvonalon marad a „rendszeren kívüli" liberális ellenzék, amely csak a nagyvárosokban él.

Grigorij Javlinszkij 1993 óta van ellenzékben
Makszim Sipenkov / MTI/EPA

Régi arcokkal nem lehet új arculatot kialakítani – egyebek közt ezzel magyarázzák moszkvai elemzők az úgynevezett rendszeren kívüli, vagyis a Vlagyimir Putyin orosz államfő által kiépített hatalmi hálózatot elutasító ellenzék leszereplését a hétvégi parlamenti választásokon. Pedig még idén tavasszal is volt némi remény. Ám – miként eddig mindig – kudarcot vallottak az erők egyesítésére tett kísérletek, s az egyeztetés nemhogy a közös listáig, de még közös egyéni jelöltekig sem jutott el.

Így külön indult a két legjelentősebb liberális erő, a 2003-ig parlamenti pártként szereplő Jabloko, valamint a Mihail Kaszjanov volt miniszterelnök és a 2015 februárjában meggyilkolt egykori kormányfőhelyettes, Borisz Nyemcov nevével fémjelzett Népi Szabadság Pártja (Parnasz). Ennek megfelelően, miként az várható volt, a vert mezőnyben végeztek a voksok 1,9, illetve 0,7 százalékával. Általában csak a nagyvárosokban tudtak labdába rúgni – Moszkvában például több mint 9 százalékkal.

 

Összefogásra a közeljövőben sem lát esélyt Pavel Szalin, az orosz kormány mellett működő Pénzügyi Egyetem politológiai kutatóközpontjának igazgatója. – A rendszeren kívüli ellenzék vezetőinek túl sok a személyes ambíciója, ami nincs összhangban a politikai potenciáljukkal – mondta az elemző a Népszabadságnak. Ám a vereség fő okát abban látja, hogy a jelenlegi hatalmi rendszer ellenfelei nem tudtak hiteles alternatívát kínálni a választóknak.

– Politológiai szempontból helyesen cselekedett a Parnasz, a Putyin-ellenes pozícióval egy létező közéleti résbe nyomultak be. Ám csak bírálattal, a hatalom ostorozásával nem lehet tömegeket megnyerni, saját programot is kell kínálni, ezt viszont nem tették meg – vélekedett Szalin.

Elképzeléseiket amúgy is nehezen tudják hitelesként bemutatni és elfogadtatni. Nem is csak azért, mert a túlnyomó részt kormánybarát médiában nem vagy csak alig kaptak lehetőséget arra, hogy üzeneteiket eljuttassák a közvéleményhez. A választási kudarcban szerepet játszott, hogy a frontvonalba – például Kaszjanov és a Jabloko-alapító közgazdász, Grigorij Javlinszkij személyé­ben – jórészt az 1990-es évekből örökölt személyiségeket állítottak. Márpedig azt az egyebek közt alvilági háborúkkal és a bankbetétek elértéktelenedésével kísért korszakot az orosz közvélemény túlnyomó többsége még ma is a „rossz emlékű" állandó jelzővel illeti.

– Oroszországban a választók nem pártokra vagy ideológiákra szavaznak, hanem személyekre, és – még ha azok jó és okos emberek is – nem akarnak Kaszjanovra vagy Javlinszkijra voksolni – mondta az angol címe ellenére orosz hetilap, a New ­Times fórumán Alekszej Navalnij.

Az ő politikai karrierje jól jellemzi az orosz ellenzék helyzetét. Korrupcióellenes bloggerből lett a kormányellenes erők nagy reménysége. 2013 nyarán, a moszkvai főpolgármester-választáson úgy gyűjtött be több mint 27 százalékot, hogy előzőleg pénzügyi visszaélések miatt elítélték, s a hírek szerint csak Putyin személyes jóváhagyásával indulhatott. Aztán büntetését felfüggesztették, és amíg az érvényben van, nem indulhat választásokon. Vagyis Szalin szerint végleg kiiktatták a politikából.

Abban sem nagyon lehet bízni – véli a politológus –, hogy a Nyílt választások nevű kezdeményezésével a börtönt is megjárt, emigrációban élő üzletember, Mihail Hodorkovszkij lehel életet az ellenzékbe. – Hodorkovszkij elszakadt az orosz valóságtól, nem érti, mi zajlik az országban – fejtegette lapunknak Szalin, aki szerint az egykori olajmilliárdos a 15 évvel ezelőtti állapotokból indul ki.

Kevesen voksoltak a Krímben

Az amúgy is alacsony, nem egészen 48 százalékos átlagos részvételi aránynál is rosszabb mutatókat hoztak a vasárnapi dumaválasztások a 2014 márciusában Oroszországhoz csatolt Krímben. A félszigeten az arra jogosultak 45, a különleges státuszú Szevasztopolban pedig csak a 42 százaléka járult az urnákhoz. A BBC orosz nyelvű honlapja által megszólaltatott szakértők szerint ez egyrészt azt jelzi, hogy a krímiek csalódottak, mert többet vártak az orosz annexiótól, másrészt arra utal, hogy az orosz érvelés szerint az elcsatolás alapját jelentő, másfél évvel ezelőtti népszavazáson sokkal kevesebben vehettek részt, mint a hivatalosan bejelentett 80-90 százalék. (BBC)

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.