Nehéz fél évek várnak az EU soros elnökeire 2016-ban. Az integrációalapítók közé tartozó Hollandiának és az eurózónás Szlovákiának is megvan a maga baja az unióval, de a tagállamközi tanács karmesteri székében az összhangot kell elősegíteniük.
A holland diplomáciai és köztisztviselői kar tizenegy soros EU-elnökségi ciklus tapasztalatával a háta mögött vágott neki 2016 első fél évének, míg a tisztséget júliustól először betöltő Szlovákia a kezdők elszántságával feszül a feladatnak. Pozsony 70 millió eurót tervez költeni a visegrádi négyek legtakarékosabbnak ígért elnöki periódusára, Hága viszont mindössze 46 millióból szeretné megúszni a hat hónapot. (A 2011-es magyar elnökség 70-75 millió euróba került.)
Hollandia utoljára 2004-ben vezényelte a kormányközi tanács tevékenységét. A soros elnökre akkor jóval több teher hárult, mint ma, hiszen neki kellett előkészítenie és levezetnie a csúcstalálkozókat is. Ezt a munkát 2010 januárja óta az Európai Tanács főállású elnöke végzi, a posztot jelenleg a volt lengyel kormányfő, Donald Tusk tölti be.
Az utóbbi évek gyakorlatához híven a kormányközi tanács elnöki székében egymást követő három tagállam – Hollandia, Szlovákia, valamint a 2017 januárjától soros elnök Málta – közös programot dolgozott ki a következő másfél évre, amely nagy vonalakban meghatározza a prioritásokat. Mint lapunknak Szlovákia brüsszeli állandó képviseletén elmondták, a pozsonyi kormány júniusban – jóval a március 5-én esedékes parlamenti választások után – fogadja el a részletes elnökségi munkatervét, nem utolsósorban a hollandok által elért eredményekre építve.
Előreláthatólag a szlovák soros elnöknek kell levezetnie az első vitát a Törökországnak beígért vízummentességről, amelyre a feltételek teljesülése esetén októberben tehet előterjesztést az Európai Bizottság. Hága elnökségi ideje alatt kell megegyezni a brit EU-tagság fenntartásának feltételeiről és az Oroszország elleni szankciók nyár elején esedékes meghosszabbításáról vagy felfüggesztéséről. 
