Nyilván az sem tett rosszat, hogy amit ezzel keresett, azután nem fizetett adót. Hoeness a perben nem tagadta a bűnösségét, csupán arra hivatkozott, hogy korábban sokat költött jótékony célokra is, és abban reménykedett, hogy az önfeljelentéssel és megfelelő pénzbüntetéssel elkerülheti a börtönt.
Erre most már alig van esélye. Bár másodfokon, a szövetségi bíróság elvileg fordíthat az ítéleten, a német joggyakorlatban erre kevés példa van. A Spiegel Online olvasói körében végzett felmérése szerint a közvélemény 40 százaléka megfelelőnek, 30 százaléka viszont túl enyhének tartja az ítéletet. Az ügyészség eredetileg öt és fél év börtönt kért a Hoenessre.
|
A tüntetőknek csak az számít, amit Hoeness a Bayernért tett
Michael Dalder / Reuters |
Mivel Hoeness fontos közszereplő is Németországban – korábban gazdaságpolitikai és morális kérdésekről is szívesen hallatta a hangját –, máris megszólaltak az ügyben a politikusok is. Az ellenzéki Zöldek megfelelőnek nevezték az ítéletet, mert bebizonyítja, hogy a törvények előtt mindenki egyenlő, és a kormánykoalíció két pártja, a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták is elismerően beszéltek a müncheni bíróságról. A német pénzügyminisztérium államtitkára szerint ez jelzés lehet a közvélmenynek, hogy nem érdemes adót csalni Németországban.
Eközben a futballprominensek inkább sajnálkoznak. Reinhard Rauball ligaelnök szerint Hoeness érdemei elvitathatlanok, de mások az elhallgatott adó nagyságán azért fennakadtak kicsit. A Bayern München rövid írásos nyilatkozatot adott ki csütörtök délután.
A per és az ítélet valódi bálványdöntésnek számít a német közéletben. Az ulmi hentescsaládból származó Hoeness ugyanis mindent elért az életben, amit lehetett: világ- és Európa-bajnokságot nyert az egykori NSZK válogattjával, és bár 27 évesen egy sérülés miatt abba kellett hagynia, a sportnak nem fordított hátat, a Bayern menedzsere lett. Üzleti tehetségének hála dúsgazdaggá tette azt a klubot, amelynek 2010 óta, Franz Beckenbauer utódjaként, immár ő az elnöke.
Eközben Hoenessnek futotta egy saját vállalkozás alapítására is, és természetes, hogy abban is sikert aratott: a Ho-We kolbászgyár (amelyet a két gyerekére bízott rá) az Aldinak és az ínyencek kedvenc boltjának számító Feinkost Käfernek egyaránt szállít nürnbergi sültkolbász-specialitásokat. Ráadásként a szerencse kegyeltje: 1982-ben még egy repülőgép-szerencsétlenséget is túlélt, a vele utazó három barátja odaveszett. Hoenesst az mentette meg, hogy elaludt a gép hátsó végében. Egy erdész talált rá.
A bajorok szemében Hoeness sokáig a régi vágású német vállalkozó volt, az a joviális közszereplő, akinek fontos a társadalmi igazságosság, akire bármikor számíthatnak a játékosok és az alkalmazottak, aki még a bajban levő rivális sportklubokat is kisegíti. Nem egyszer előfordult, hogy ingyenes vendégjátékra elvitte a Bayern játékosait, hogy fellendítse a jegybevételt.
Ennek fényében nem csoda, ha szívesen mutatkoztak vele a konzervatív oldal politikusai, köztük Edmund Stoiber, a Keresztényszociális Unió (CSU) korábbi elnöke de Angela Merkel kereszténydemokrata (CDU) pártelnök és kancellár is. Csakhogy most tőlük sem várhat segítséget.
