Márpedig a Kercsi-szoroson keresztül épülő hídon 2018 előtt biztosan nem indul meg a forgalom, s a Krím áram- és ivóvízellátása is nagyrészt Ukrajnától függ. A nyugati szankciók miatt külföldi befektetések, de még hajók sem érkezhetnek a félszigetre, és az egyik fő bevételi forrást jelentő idegenforgalom is visszaesett. Az előző években átlagosan hatmillióról 2014-ben 3,8 millióra csökkent, majd a következő évben is csak 4,4 millió körül volt az odaérkező turisták száma.
A gondokkal Putyin is tisztában van. Július végén – a félszigetet a dél-oroszországihoz csatolva – megszüntette a krími szövetségi körzetet, és több más regionális vezetővel együtt lecserélte a szevasztopoli kormányzót. A krími vezetőkkel tartott pénteki megbeszélésén pedig sürgette, hogy növeljék a lakossági bevételeket, javítsák az úthálózatot. Moszkva 2020-ig összesen több mint 680 milliárd rubeles (mintegy 2900 milliárd forintos) krími fejlesztési programot hirdetett, ám kétséges, hogy miből lesz rá keret. Az orosz gazdaság friss mutatói ugyanis nem túlságosan biztatóak: júliusban például a korábbi hónapok átmeneti növekedése után, 2015 tavasza óta a legnagyobb arányban esett vissza az ipari termelés.
Az is kérdés, hogy meddig tart ki az „anyaországbeliek” többségének lelkesedése, miszerint a gazdasági áldozatokat is hajlandóak vállalni, mondván: „legalább a miénk a Krím”. Egy moszkvai cég vezetője például nemrég arra panaszkodott a Népszabadságnak, hogy az emberek látványosan szegényednek, a hatóságok pedig igyekeznek minél több pénzt „kicsavarni” a vállalkozásokból.
Putyin egy hónappal a szeptember 18-án esedékes orosz parlamenti választások előtt látogatott a Krímbe, ami nyilvánvaló üzenet: a félsziget szavazói – azután, hogy orosz állampolgárok lettek – először voksolhatnak a duma képviselőire. Ugyanakkor az is aktualitást adott a vizitnek és az orosz nemzetbiztonsági tanács Krímben megtartott ülésének, hogy két héttel korábban állítólag ukrán diverzánsok hatoltak be a félszigetre. Máig nem tudni, hogy valójában mi történt – Kijev és Moszkva kölcsönösen provokációval vádolja a másikat. Az incidensből ugyanakkor mindketten politikai hasznot húzhatnak. A fenyegetettség hangsúlyozása erősítheti a Kreml támogatottságát és újabb indokul szolgálhat a csapaterősítésekhez a fekete-tengeri flotta bázisa miatt elsősorban katonai szempontból fontos Krímben. Ukrajna ellenben napirenden tarthatja a félsziget ügyét, amelyet valamelyest háttérbe szorítottak a Donyec-medencei harcok.
Ukrajnában harcolna az orosz blogger
Politikai menedékjogot kért Ukrajnában egy orosz ellenzéki aktivista. Roman Roszlovcev Belarusz felől lépte át a határt, és azzal indokolta kérelmét, hogy hazájában üldözik. Az ukrán határőrség közleménye „ismert írónak és közéleti személyiségnek” nevezi a bloggert, akit sajtójelentések szerint huszonegyszer állítottak elő az orosz hatóságok. A legutóbbi kilenc alkalommal, mint a BBC írta, azért, mert Putyin-álarcban sétált a moszkvai Vörös téren. Roszlovcev egy kijevi hírportálnak azt mondta, csatlakozni akar valamelyik ukrán fegyveres alakulathoz, mert számára az a fontos, hogy „folytassa a harcot Putyin rezsimje ellen”.
