Lehet továbbmenni, nincs itt semmi látnivaló. A rendőrség a nyomozás megszüntetéséről döntött „kopaszügyben”. A különítményesek februárban állták útját MSZP-s politikusoknak a Nemzeti Választási Iroda portájánál, s a liget óta tudjuk, ezzel hagyományt teremtettek. Végül mégis mód nyílt volna a vasárnapi boltzár eltörlését célzó népszavazásra, de csak addig, amíg a parlamenti többség sietve el nem törölte a kötelező zárva tartást. Bár a hamu alatt tovább izzik a boltzár parazsa meg Semjén Zsolt géniusza, a kormány a népszavazási vereség rizikója helyett inkább megszüntette a számára terhes témát. Az ellenzék győzelmet aratott ugyan a boltzárharcban, de népszavazásra nem vihette a tiltakozást.
Tanulságokkal szolgálna, ha kiderülne kinek az indíttatására kerültek elő azon a februári hajnalon a népszavazási kezdeményezés élő akadályai. Vagy, hogy miként függhet össze a kopaszbotrány a zárva tartás kapcsán hozott választási bizottsági és parlamenti döntéssel. A nyomozás megszüntetése megakadályozza, hogy a sejtést felválthassa a tudás.
Az állami földek eladása esetében a kormány még körültekintőbben járt el: népszavazás és földügy sem lesz, miközben a klientúra megkapta, amit neki szántak. A választási hatóságok szerint nem gyűlt össze elegendő aláírás a földeladások elleni népszavazáshoz. Ezt az MSZP vitatja. Az erről szóló vita lehetőséget kínált az ellenzéknek a földügy napirenden tartására. A kormány azonban hirtelen lezártnak nyilvánította a kifogásolt földárveréseket. De csak miután a szóban forgó földterületek közel háromnegyedét magántulajdonba adták. Lázár János közölte, adósságcsökkentésre fordítják a befolyt 270 milliárd forintot. A magánnyugdíjvagyon sorsának tapasztalatai alapján ez vagy így lesz, vagy nem.
