Murahtyin később tagadta, hogy a törökök figyelmeztették volna a berepülő orosz pilótákat a légtérsértésre, mielőtt kilőtték volna az Szu-24-est, pedig Ankara szerint ők tízszer is távozásra szólították fel az oroszokat. Saját forrásból származó bizonyítékokra hivatkozva az Egyesült Államok és a NATO később Törökország állításait erősítette meg.
A szárazföldi célpontok elleni csapásokat a jövőben légi harcra is alkalmas vadászgépek kíséretében hajtják végre az orosz vadászgépek, a szíriai Latakia partjainál foglalt el pozíciót a Moszkva rakétacirkáló, amely kész minden, az orosz repülőgépeket fenyegető légi célpontot megsemmisíteni – idézett néhányat az orosz intézkedések közül Sojgu, és azt is megerősítette, hogy Törökországgal megszakítottak minden katonai kapcsolatot.
Miközben Recep Tayyip Erdogan török elnök hangoztatta, nem tudták, hogy orosz gépet lőnek le, és nem akarják eszkalálni a konfliktust, orosz kollégája, Vlagyimir Putyin Törökország iszlamizálásával vádolta meg az ankarai vezetőket, mondván: a vallás egyik radikális ágát támogatják. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az incidens után lemondta ugyan szerdára tervezett törökországi látogatását, ám telefonon tárgyalt, és abban állapodott meg Mevlut Cavusogluval, a török EU-csatlakozásért felelős tárca vezetőjével, hogy a közeli napokban találkoznak. Lavrov azt is közölte, hogy Oroszország nem kíván háborúzni Törökországgal, de „komolyan felülvizsgálja” a kétoldalú kapcsolatokat.
Dmitrij Medvegyev miniszterelnök egyebek közt kijelentette: a török légierő akciója azt bizonyítja, hogy Törökország az Iszlám Állam harcosait támogatja. Ez az orosz politikus szerint nem meglepő, hiszen bizonyos adatok arra utalnak, hogy némely török tisztviselők (moszkvai sajtójelentések szerint Erdogan fia is) hasznot húznak a dzsihadisták illegális olajszállításaiból.
Oroszország az első ellenlépések egyikeként a Törökországba irányuló turizmust fékezi: a nagy utazási irodák a külügyminisztérium és az idegenforgalmi hivatal kezdeményezésére leállították a törökországi utazások értékesítését, és már készülnek a chartergépek a még ott pihenők elszállítására. Az intézkedés – ha tartós marad – komoly csapást jelent Törökországnak: a németek után ugyanis Oroszországból fogadják a legtöbb turistát – a számuk tavaly 3,3 millió volt. De elemzések szerint megszenvedheti a kapcsolatok lehűlését az Oroszországba irányuló – tavaly a Reuters adatai szerint 6 milliárd dollár értékű – török export, sőt, olyan beruházások is kétségessé válhatnak, mint a Törökországba tervezett orosz gázvezeték és az a nagyszabású atomerőmű-építés, amelyről még 2013-ban állapodtak meg a Roszatommal. A gázszállítások nincsenek veszélyben. Berat Albayrak török energiaügyi miniszter még kedd este legalábbis azt mondta, hogy a szállítás folyamatos. Németország után Törökország veszi a legtöbb gázt az oroszoktól.
A konfliktus szításában a nyugati hatalmak sem érdekeltek, amelyek egyre inkább bevonnák Oroszországot a szíriai rendezésbe. Kedden Barack Obama amerikai elnöktől David Cameron brit kormányfőn át Donald Tuskig, az Európai Tanács elnökéig mindenki önmérsékletre intette a feleket, hangsúlyozva, hogy a feszültség feloldásának a feladata kettejükre vár – annak ellenére, hogy Törökország a NATO tagja, és az amerikai után az észak-atlanti szervezet második legnagyobb haderejével büszkélkedhet.
Oroszországban persze minden szinten tombol a düh. Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Facebook-bejegyzésben fakadt ki Mark Tonerre, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivőjére, aki azt találta mondani, hogy a turkomán lázadók önvédelemből lőtték le Peskovot. „Emlékezni fogok ezekre a szavakra. Örökké emlékezni fogok. Ígérem, hogy soha nem felejtem el” – üzente Zaharova az amerikai kollégának. (A turkomán lázadók egyébként azt állítják, hogy az oroszok őket bombázták, amikor jöttek a török F–16-osok kilőni a két Szu–24-est.)
|
Davutoglu szerint természetes, hogy Törökország megvédi a határait
Umit Bektas / Reuters |
Felszínre tört az erőszak is, a Vlagyimir Zsirinovszkij fémjelezte ultranacionalista alakulat, a Liberális Demokrata Párt (LDPR) hívei szerda délután megtámadták Törökország nagykövetségének az épületét Moszkvában. Az LDPR – írja a Hürriyet – összesen mintegy 500 szimpatizánsa vonult a nagykövetség elé orosz és szíriai zászlókkal, majd Törökország elleni jelszavakat kiáltva kő- és tojászáport zúdítottak az épületre, amelynek az első két emeletén végig betörtek az ablakok. Török közlések szerint az orosz rendőri erők hagyták, hogy tomboljon a tömeg, de egyetlen török diplomata sem sérült meg.
Ettől az incidenstől függetlenül nem valószínű, hogy az ügy elfajul. Orosz részről már jelezték, hogy harctéri válaszcsapás nem lesz, ami pedig a diplomáciát illeti – írja a Guardian –, a hangnem drámai megváltozásán túl többre aligha lehet számítani. Nincs szó például a török nagykövet kiutasításáról és a légi közlekedés felfüggesztéséről sem.
