galéria megtekintése

Papírforma nagy magyar kérdőjellel

1 komment


Szőcs Levente

A várakozásoknak megfelelően Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Klaus Johannis, a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltje került a romániai elnökválasztás november 16-i második fordulójába a vasárnapi első fordulóban.

Az urnazárás után közzétett exit pollok igazolták a kampány idején készült felméréseket: Ponta a leadott voksok 38,2-41,5 százalékát kapta, míg a második helyre került Johannis támogatottságát 31–32,1 százalék közöttire becsülték. A részvétel 52 százalékos volt.

Ponta egy órát várt, mielőtt a sajtó elé állt volna
Ponta egy órát várt, mielőtt a sajtó elé állt volna
Bogdan Cristel / Reuters

A szokástól eltérően Victor Ponta nem nyilatkozott urnazárás után. Helyette Liviu Dragnea ügyvezető elnök beszélt arról, hogy Ponta előnye sokkal nagyobb, mint 2009-ben a párt akkor jelöltjének, Mircea Geoanának a később végül győztes Traian Basescuval szemben. Dragnea azt is hangsúlyozta, hogy Johannis gyengébb jelölt Basescunál.

Ponta csaknem egy órával a vége után állt a sajtó elé, hogy megköszönje a választóinak a bizalmat, és közölje, a második fordulóban számít azoknak a szavazatára is, akik most nem rá voksoltak vagy otthon maradtak.

 

Johannis az urnazárás után azt hangsúlyozta, ő az egyetlen versenyben maradt jelölt, aki kész szavatolni az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiságot. Ezzel egyértelműen az erőteljes korrupcióellenes üzenettel kampányoló Monica Macovei szavazóit szólította meg. Az ACL-jelölt sajnálatát fejezte ki, hogy a rossz szervezés miatt nagyon sokan nem szavazhattak.

Kelemen egyelőre nem nyilatkozott, kinek a támogatására kéri a híveit a második fordulóban
Kelemen egyelőre nem nyilatkozott, kinek a támogatására kéri a híveit a második fordulóban
Haáz Sándor / MTI

A román hírtelevíziók helyszíni beszámolói szerint már déltől urnazárásig Európa-szerte hatalmas sorok kígyóztak a szavazókörzetek előtt. Párizsban, Chisinauban, Londonban, Müchenben folyamatosan több százan várakoztak, hogy leadhassák voksukat. A jobboldal szerint a szociáldemokrata kormány szándékosan alulméretezte a külföldi szavazókörzeteket arra számítva, hogy a határon túli románok úgyis a jobboldali jelöltekre szavaznak.

Hatalmas sorok alakultak ki a román fővárosban is az egyetemi negyedben, ahol több tízezer, nem bukaresti illetőségű diáknak egyetlen szavazókörzetet rendeztek be. Akadtak, akik négy-öt órát várakoztak, de végül nem voksolhattak.

Volt, aki négy-öt órát várt, de végül mégsem adhatta le a voksát
Volt, aki négy-öt órát várt, de végül mégsem adhatta le a voksát
Bogdan Cristel / Reuters

A vasárnapi választás nagy meglepetése a volt igazságügyi miniszter Macovei szereplése, aki a Demokrata-liberális Pártból (PDL) kilépve függetlenként indult az elnökválasztáson, és az exit pollok szerint vasárnap a voksok 6–8 százalékát kapta. A Mediafax hírügynökség elemzése szerint Macoveinek volt a leghatékonyabb kampánya a közösségi oldalakon. Mintegy 100 ezer szimpatizánst gyűjtött össze, ugyanakkor rendkívül magas, 77 százalékos „bekapcsolási rátát" sikerült elérnie. Ez azoknak az arányát jelzi, akiket a jelölt bizonyítottan meg tudott szólítani, azaz kedvelték, kommentálták vagy megosztották a bejegyzéseit, üzeneteit.

Az exit pollok nem döntötték el a harmadik hely sorsát. Erre Macovei mellett Calin Popescu Tariceanu, a Liberális Reform Párt jelöltje is pályázik. Ő a szociáldemokraták szövetségese, tehát minél jobb eredményt ér el, az annál jobb hír Ponta számára. Elena Udrea, a Traian Basescu államfőhöz közel álló Népi Mozgalom Párt jelöltje szintén 5-6 százalék körüli szavazatot kapott. Amúgy az első hivatalos részeredményeket hétfőn teszik közzé.

Johannis jogállamot ígért
Johannis jogállamot ígért
Radu Sigheti / Reuters

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az exit pollok szerint 3,5-4,3 százalék körüli szavazatarányt ért el, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltjének támogatottsága a becslések szerint 0,5 százalék körüli. Kelemen megköszönte az ismételt bizalmat a romániai magyarságnak, viszont a közvéleményt leginkább érintő kérdésre, hogy kit támogat a szövetség a második fordulóban, egyelőre nem adott választ.

Tüntetnek, mert nem szavazhattak

Vasárnap este több európai nagyvárosban és Bukarestben, ahol román állampolgárok százai hiába vártak több órát, hogy leadhassák voksukat az elnökválasztások első fordulójában.

A román sajtó beszámolói szerint tüntetők foglalták el Románia párizsi nagykövetségét, miután több órán át álltak sorban, hogy szavazhassanak, de végül urnazárásig nem volt alkalmuk voksolni. A Mediafax hírügynökség szerint mintegy ezren nyomultak be a párizsi külképviseletre. A Realitatea TV szerint Londonban, Párizsban, Münchenben és Bécsben is tettlegességig fajult az elégedetlen választópolgárok tiltakozása.

Bukarestben, a külügyminisztérium székhelye előtt mintegy ezren gyűltek össze, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a külhoni románokkal, és követeljék a szavazókörzetek nyitva tartásának meghosszabbítását. Az Adevarul napilap online kiadása szerint Kolozsvárott mintegy ötven fiatal tartott szimpátiatüntetést a prefektúra székhelye előtt.

A tüntetők Titus Corlatean külügyminiszter és Bogdan Stanoevici külhoni románokért felelős miniszter lemondását követelték. A két tárcavezető menesztését kérte a távozó elnök, Traian Basescu is.

A jobboldal szerint a szociáldemokrata kormány szándékosan alulméretezte a külföldi szavazókörzeteket arra számítva, hogy a határon túli románok úgyis a jobboldali jelöltekre szavaznak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.