Pápai hatalmat akar magának az ortodox egyházfő?
Még Ferenc pápa is sikert kívánt a Krétán ülésező ortodox zsinatnak, ám a tanácskozásnak, amely hétfőn kezdte meg az érdemi munkát, korántsem lesz olyan jelentősége, mint amilyet eredetileg szántak neki.
Noha több mint ötven éven át készítették elő, a tizennégyből négy – a bolgár, a grúz, az antiochiai (azaz a közel-keleti, valamint az észak- és dél-amerikai arab gyülekezetek egy részét egyesítő) és az orosz – ortodox egyház vezetője nem vesz részt rajta. Márpedig moszkvai megítélés szerint így nem lehet összortodoxnak nevezni a hét végéig tartó zsinatot, hiszen a távol maradók 111 millió hívőt képviselnek – több mint kétszer annyit, mint a megjelentek.
|
I. Bartolomaiosz pátriárka (balra) a zsinaton
DIMITRIS PANAGOS / MTI/EPA |
Hivatalosan szervezési nézeteltérésekkel magyarázták a teljes körű zsinat meghiúsulását. Egyebek közt azt kifogásolták, hogy az eredetileg javasolt száz téma közül csak hat maradt napirenden. Elsőként a bolgárok mondtak nemet, majd sorra jött a többi elutasítás – utolsóként a moszkvai, amely már arra hivatkozhatott, hogy hiányos összetételben nincs is értelme az értekezletnek.
A valódi okokat persze ennél mélyebben kell keresni. Akad például olyan értékelés, amely a jelenlegi világpolitikai szembenállást véli felfedezni az egyházi vita hátterében. A washingtoni „politikacsinálók” ügyködését okolja a kudarcért Valerij Korovin, a Geopolitikai Vizsgálatok Központja nevű moszkvai elemzőcég igazgatója. Szerinte kényszerhelyzetbe akarták hozni az orosz ortodoxok képviselőit azzal, hogy a jelenlétükben legalizálják a moszkvai patriarchátus fennhatóságát el nem ismerő ukrán ortodox egyházat. Más moszkvai vélemény szerint az Egyesült Államok I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkán keresztül akarja erősíteni befolyását az ortodox világra. Az ukrán kérdés megvitatását azonban nem is tervezték – mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek I. Bartolomaiosz egyik tanácsadója.
A gazeta.ru moszkvai hírportál pedig az orosz ortodox egyházhoz közel álló forrásra hivatkozva azt közölte, hogy Washingtonnak csak annyira van hatása a konstantinápolyi pátriárkára, amennyire hat az egyházfőre az Egyesült Államokban élő görög ortodox közösség hangulata.
A vita tehát inkább a konstantinápolyi és a moszkvai patriarchátus vetélkedésével magyarázható. A Kremllel szövetségben lévő Kirill moszkvai pátriárka a legnagyobb pravoszláv közösség vezetőjeként az ortodoxok szellemi vezérének szerepére tart igényt. A legősibb ilyen egyház élén álló I. Bartolomaiosznak viszont azt vetik a szemére, hogy – noha az ortodox egyházak mindegyike önálló – amolyan „pápai” hatalomra tör. Az utolsó teljes ortodox zsinatot 1229 éve, 787-ben tartották.
